Az élet néha furcsa.
Én csak asszisztálok,
Azt' itt állok tök hülyén.
Csak kérdések vannak.
S nem válaszol az én.
Hova lett a mindent tudo egó?
Az okostojás biológiai legó?
Majd jön.
Majd valaki összerakja.
Te.
Vagy én.
Vagy nagypapa felrakja a padlásra.
Akkor lesz teljesen az enyém.
Lego
2007.10.10. 17:53Címkék: versikés
A bejegyzés trackback címe:
https://mestahh.blog.hu/api/trackback/id/tr92192516
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.