Összevissza

 2010.12.15. 11:12

Elaludtam. Hideg a víz. Most meg túl meleg. Nem borotválkozom. Pötyögök a gitáron. Megpuszilgatom a csajomat. Pötyögök a gitáron. Szállj el, kicsi szárny. Hallgasd Jimit. Lassan világosodik az ég alja. Igazából nem világos, csak látni, hogy majd egyszer az lesz. Kávét iszom. Isteni az illata. Egész nap marni fogja a nyelőcsövem. Az illat miatt megéri. Tejjel iszom, úgy nem bánt annyira. Pam, pamm. Pötyögök a gitáron. Felöltözöm és elindulok a vasútra. Hó mindenhol. Fényképezek, aztán rohanok. Fogom a táska pántját, mint az iskolások. Szemembe húzva a sapka. Izzadok már. Jegyet veszek, kiszaladok. Késik a vonatom. Pestig olvasok. Közben próbálom magam olyan nagyszerűen érezni, ahogy csak lehet. Olvashatok. Adomány már ez is. Meleg, biztonságos helyen, olvasok. Kelenföld. Melegebb van, nincs hó. Hajléktalanok. Szürke hó és valami ragadós mocsok minden falon. A földön emberek. A restinél pálinkát és vodkát isznak. A vodkának nincs szaga. Csak a részeg embernek van. Pam, pamm. Olvasok még mindig. Lehajtott fejjel gázolok a közönyös tömegben, fel sem nézve. Át a fásult és legbelül reszkető szívek között. Senki nem mondja nekik, hogy "nézd mi minden szépet láthatsz!". Ha látja is, nem érti. Úgy érzi, hogy egy reggel nem neki szól. Hogy egy havazás nem neki szép. Olyan ez a város, mint egy 80-90 éves díva. Túl a hatodik férjén. Kisminkelve, a haja fodrászolva, szép ruhában, illatosan, de ha közelhajolsz már érezni azt az öregszagot. És látni az árkokat a bőrön és látni, hogy itt a szépség odalett. Bár egy dáma meg tudja őrizni a méltóságát, de ez a város belülről rohad meg. Azoktól, akik benne laknak. Mint akit titkos féreg foga rág. Pam, pamm. Gitározás. Egyszer azt játszottam, hogy próbáltam emberekre mosolyogni. Talán már írtam is róla. Akkor próbáltam, amikor nekem is nagyon nehezen ment.

Címkék: budapest gondolkozós

A bejegyzés trackback címe:

https://mestahh.blog.hu/api/trackback/id/tr92517182

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Panki 2010.12.15. 15:33:26

Malomkövek között

A búzaszem, az megőröltetik.
Aminthogy én is megőröltetem.
Tompán dübörgik a malomkövek:
Hogy nincsen, nincsen, nincsen kegyelem.

A búzaszem, az megőröltetik.
Vajjon mit gondol? - Már semmit talán...
Vérzőn tapad meg összeroncsolt teste
Valamelyik malomkő oldalán.

Mindíg, mindíg malomkövek között...
Őrlődve, törve, mint a búzaszem.
Megújulón, meghalni-nem-tudón,
Elátkozottan, pihenéstelen.

Mindíg, mindíg malomkövek között...
Zordon hatalmak kis játékszere,
Lélek, kit százfelé tép száz erő,
És minden erő mást akar vele.

A búzaszemből finom por szivárog,
A lelkemből a lelkem lisztje hull,
Mit kiőröltek a malomkövek
Belőle lassan, irgalmatlanul.

Aranypor-e, vagy fekete hamu:
Ez a kérdés. De mindegy már nekem.
Ami bennem volt: kiőröltetett.
Vessétek el, ha kő a kenyerem

Gina. 2010.12.16. 08:57:58

Nem díva az, hanem valami… Már mindenki azt veti a szemére, hogy romlott. És sok mindenkit bántott. És ott fekszik középen, meggyalázva, átjár rajta a folyó. Már elhitte ő is, hogy rossz. De ha közel hajolsz, akkor látod az apró mosolyát a Ferenciek terén, a kedves nevetőráncait a szűk utcákban, ahol világháborús golyó ütött lyukat. Látod, hogy a szigorú hajkorona igazából játékos fürtökből áll össze, s tetején ott ül a Bazilika, homlokára az Andrássy út teker fénylő szalagot.
És néha megmutatja a lelkét, ha egy idős, vidéki bácsi felszáll a párjával a 7-es buszra, és az egyetlen szabad hely fölött állva maradnak.
Éjjel minden könnye szikrát vet a Dunán, és mikor hajnal előtt egy utolsót dobban, egy pillanatra csend lesz. Nem hallani távoli villamos zaját, elcsitulnak a szirénák, senki nem dudál… Akkor látni, érezni egy pillanatra, hogy ez még mindig AZ A Budapest, és egyszer talán megüli a gyomrát a sok szemét, és kihányja mindet a partra, hadd vigye a víz.

Panki 2010.12.16. 09:41:36

Pro és kontra. Erre vissza lehetne vágni, de a visszavágásra is visszalehetne. Összegezzünk. Mindenki azt látja, amit akar, vagy épp amilyen lelkiállapotban van. Nem hiszem, hogy Gina mindig a göndör kacajú "zsipzsuppos "nevetőgödröcskés "csiripcserepes" (éééérteeed) Bp-t, és Mesti se mindig a a feketés fekete, fekete pöttyös mintás ruhájú hányadék mocskos erkölcstelen Budapestet.
Hánem?
Én tudom milyen a Párga kévézóba villásreggelizni, a Margitszigeten csicseregni , nagyon élvezni a napsütést még a Dohány utcában is, illetve rám is köhögtek már nagyon nagyon büdös mindenkik a buszon miközben a hónaljuk a fülemhez ért, és rettegtem aluljárókba, és eresztettem le a szürke vizet a kádban hajmosás után.
Ennyi.