Ebben az időben

 2010.08.31. 15:36

az emberek azt szokták mondani, hogy "Felkötöm magam!" meg hogy "Ilyen egy mocsok, szar időt!" meg azt, hogy "Az embernek élni sincs kedve". Aztán persze mindig kisüt a nap és azért a felkötés az esetek többségében elmarad és az emberek azt mondják, hogy "Gyere üljünk ki még egyszer egy fröccsre a tópartra!" meg hogy "Nézd, szivárvány!" és még azt is, hogy "Gyere, kimegyünk szánkózni". Hamar beköszöntött az ősz ismét. Nem volt semmi incselkedés, kicsit hidegebb éjszakák, egy-egy figyelmeztetés, apránként hulló levelek. Idejött, aztán nyakonvágta ezt a drága országot, pedig előtte a nyár sem simogatott minket túl sokáig. Viszont ennek az időnek is megvan a maga varázsa. Nyáron az ember rohangál, fröccsöt iszik, pancsol, dolgozik, a megállókban dohog, hogy folyik a hátán a víz és utána megfázik a légkondícionált helyeken. Ilyenkor viszont be lehet húzódni a szoba sarkába, hallgatni, ahogy veri az eső az ablakot, nézni, hogyan szöszmötöl az ember kedvese a konyhában, vagy csak olvasni, gitározni. Lenni egy kicsit magadnak. Annyi mindent végeztem ma, hogy elképesztően önelégülten pöffeszkedek már az irodában és semmit nem csinálok már. Befejeztem ma nagyjából két ember egy hetesre becsült munkáját egyedül. Elintéztem, hogy egy héttel később tudjunk menni nyaralni. Jelentkeztem a következő svéd nyelvtanfolyamra. Leadtam az egy hónapja gyülekező vonatjegyeimet. Sikerült elintézni egy jó csomó dolgot az Égi kávéház honlapjával kapcsolatban, a dalok is formálódnak, szombaton befejezzük az énekfelvételeket is a kórussal. Minden sínen van, minden szép. A szél elfújja a száldosó polleneket is. Mondjuk én nem vagyok allergiás, de aki az, annak ez legalább jó hír. Nem kell begyógyult szemekkel örülnie a kurvajó időnek.

Címkék: gondolkozós csak a napom

Bajorország

 2010.08.24. 11:34

Olyan nagy élményben volt részem, hogy muszáj leírnom. Részt vettem egy bajoroszági túrán. Szervezett, buszos utazáson. Sosem hittem volna magamról, hogy valaha elmegyek egy ilyenre, annyira idegenkedtem attól, hogy negyven emberhez alkalmazkodjak, birkaként kövessek egy idegenvezetőt, hogy azt nézzem meg és annyi ideig, amit valaki más mutat. Pedig mennyire jó volt így. Saját magamtól az első nap söröztem volna düddőre magam Salzburgban és másnap el sem jutottam volna a Sasfészekig. Pedig azt kihagyni nagy hiba lett volna. Egyetlen épület maradt meg épségben, 1945 áprilisában porrá bombázta a szövetséges légierő az egészet. Majd 1952-ben elhordták még a romokat is, hogy emléke se maradjon azoknak a házaknak és utaknak, ahol Dolfi sétálgatott, meg simogatta a nagyszőrű németjuhászokat. Érthető, bár érdekes lett volna látni azt is. Az egyetlen épen maradt ház is pont elég érdekes. Van benne egy kandalló, ami a Duce ajándéka, megnéztük a liftet, ami 124 méter magasra repít fel a hegy gyomrában nagyjából negyven másodperc alatt (ugyanezt használta az előbb említett osztrák festő is). Bohrmann találta ki az egész helyet és Dolfi ezt kapta ajándékba a születésnapjára. Furcsa érzés volt azért megtekinteni ennek a hadibaromnak az ajándékát. A kilátás leírhatatlan. Meseszép. Az a teljesítmény, hogy egy ilyen komplexumot felépítettek oda, szintén lenyűgöző. Egy bamba angolszász területről érkezett néger kisgyerekkel találkozni a Sasfészekben pedig egyenesen meghökkentő. Főleg, hogy ironikus módon mégis az ő pénzéből is virágzik Bajorország, illete a turizmus. 

II. Lajos kastélyait pedig tényleg nem lehet elmesélni. Ezt mindenkinek meg kell nézni egyszer. Csak képzeld el. Ott áll a Herren inselen lévő palotájában - amiben a versailles-i tükörterem mintájára épült és annál nagyobb termet építtetett - áll a magányos, különc király, csak neki világít 2300 gyertya és a fejében Wágner zenéjére lovagolnak a germán mitológia hősei. Beszippant. Aki valaha életében kardozott, játszotta azt, hogy ő a jó lovag, aki szeretett volna egyszer is a középkorban élni, akinek tetszett Cervantes meséje, az talán egy picit meg tudja érinteni ezt a szomorú királyt. Magáról azt mondta:

Örök rejtély maradok önmagam és mások számára.

1886. június 13-án találták meg a vízbefulladt, akkor már őrültnek nyilvánított, 130 kilósra hízott király holttestét a Starnberger tóban, mindössze egyméteres vízben. Mellette orvosa holtteste. Azóta sem derült ki, öngyilkosság, baleset, vagy gyilkosság történt.

Álmodj szépeket, Tündérkirály!

Címkék: utazas

Ritkán jut idő

 2010.08.12. 13:43

arra ami igazán fontos. Sokszor azon kapom magam, hogy valami egészen elképesztő dolgot csinálok éppen és még csak tudatában sem vagyok. Már máshol jár közben az agyam. Persze nem biztos, hogy ez baj. Az lehet csak egy kis gond, ha az ember alig vár egy bizonyos pillanatot, megtervezi, dédelgeti, nevelgeti magában, aztán amikor végre eljön a idő, akkor pedig már egy másik dolog tölti ki az elméjét teljesen. Sétálni, kicsit kábult, tompa aggyal örülni ritkán lehet. Volt egy ilyen pillanatom. A barátomnál jártam egyik délelőtt. Elindultam az autómért, amit előző este elhagytam. A barátomnál kiderült, hogy az alkoholszintem még egy picit magas, szóval semmiképpen nem ülhetek a volán mögé, cserébe viszont nem volt nálam a slusszkulcs, szóval mindenképpen haza kellett sétálnom. Hazafelé menet zenét hallgattam. Annyira vártam azt, hogy legyen egyszer nekem is olyan az életemben, amikor merek énekelni és széttárt kézzel nappal táncolni az utcán, hogy azt el sem tudom mondani. Akkor hazafelé már majdnem megvolt. Ilyen közel voltam hozzá ni. Csak éppenhogy nem énekeltem. Csak suttogva formáltam a dal szövegét és átöleltem a felhőket, a Mikovényi utcát és girbegurba burkolatot is a talpam alatt. Volt, aki látott. Volt, aki megjegyezte, hogy valószínűleg elment a maradék eszem is. Az is könnyen előfordulhat, hogy a véremben cirkuláló maradék alkohol indukálta ezt, de akkor is úgy éreztem magam, hogy erre a pillanatra, most oda kell figyelnem. Úgy kell rá odafigyelnem, hogy leszarom közben az egészet és fel tudok oldódni a mostban. Boldog vagyok most is. Itthon van a kedvesem, minden tökéletes, szép és jó. Akkor viszont igazán tudtam csak semmi lenni. Isteni érzés volt.

Akárki akármit mond, ehhez az állapothoz a legegyenesbb út a zene.

Arany

 2010.07.20. 19:31

Elmondok neked egy mesét. Tegnap láttam egy filmben.

A mese iszonyatosan régen kezdődik. Nagyjából 30 000 000 000 évvel ezelőtt. Egész pontosan akkor, amikor az összes dolog a világban még csak egyetlen pont volt. El tudod képzelni? Minden, ami ma a világot alkotja, az összes atom, neutron, proton, kvark, mezon, bozon, anyag és antianyag és az összes érthetetlen fizikai fogalom egyetlen iszonyatosan forró, puszta energiából álló pont volt. Egyetlen pont. Olyannyira nem volt semmi ezen a ponton kívül, hogy még maga a tér és maga az idő fogalma sem létezett. Egyszer csak egy iszonyatos robbanásban a világba száguldott minden, felfoghatatlan mennyiségű apró részecske. A részecsket a gravitáció nevű erő vonzotta egymáshoz. Az ún. sötét energia pedig tolta el őket a másiktől.  Az első és rendkívül egyszerű részecskékből, amiket hidrogénnek hívunk összeálltak az első kavargó gázgömbök. Ezek azért jöhettek létre, mert a részecskék elrendezése nem volt tökéletes. Olyan, hogy tökéletes nincs. A rendetlenség és a gravitáció tehát összegyúrták ezeket a gömböket. Ezekben a gázgömbökben a hidrogén a részecskék ütközése során termelt hő miatt elkezdett összeállni más anyagokká. Fúzionálni. Héliummá. Ez borzalmas mennyiségű energiát termelt. Így születtek meg az első csillagok. A csillagok belsejében a hélium más, még nehezebb anyagokká állt össze. Például vassá és oxigénné. Aztán ezek a nehezebb anyagok már nem tudtak energiát termelni, amikor összeálltak más anyagokká és így szépen lassan elfogyott a csillag fűtőanyaga. Ahogy fogyott a fűtőanyag, a csillag egyre forróbb lett és egyre összébb zsugorodott amiatt, hogy a saját súlya saját magába húzta. A gravitáció ismét, ugye. Végül a csillag meghalt. Magába omlott és felrobbant. Ezt hívjuk szupernovának. Egy csillag halálának. És valami egész csodálatosnak a születése. A robbanás ugyanis ugyanis olyan erős, hogy még nehezebb elemekké állnak össze. A robbanás szívében jött létre például az arany. Az összes arany így keletkezett. Szóval, ha van egy aranygyűrűd, akkor ne csak azért értékeld, mert nehezebb, mint a szomszéd köcsögé.

Egy csillag halt meg érte.

 

Címkék: gondolkozós

MÁV válasz

 2010.07.19. 12:45

Tisztelt Mester Balázs!                                          

 

Köszönettel vettük a 2010. június 24-én, Társaságunk részére elektronikus úton tett bejegyzését. Megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk:

 

Az Ön utazásának napján, 2010. június 23-án, a Budapest-Keleti pályaudvarról menetrend szerint 18.38-kor induló, Tata állomásra 19.38-kor érkező 9208-as számú járat, forgalmi szakszolgálatunk naplózott adatai szerint 45 perc késéssel érkezett az Ön célállomására. A menetrendtől eltérő közlekedést az 1-es (Budapest – Győr) vonalon bevezetett ideiglenes sebességkorlátozás, továbbá a vontatójárműnél jelentkező üzemzavar okozta. Az elmúlt hetek időjárása okozta károk miatt csökkentett sebességgel közlekednek a szerelvények a Budapest – Győr – Hegyeshalom, vonalon. A vonatok közlekedésénél 10-20 perces késések előfordulhatnak. A korlátozásokról folyamatosan tájékoztatjuk utasainkat hivatalos honlapunk, illetve a média útján. A késésért szíves elnézését kérjük.

 

A különböző forgalmi akadályok mielőbbi elhárításában és a közlekedés zavartalan lebonyolításában aktívan közreműködik, az erre a feladatra létrehozott üzemirányitói szolgálatunk, de minden esetben az utasok biztonságát az eszközök és létesítmények megóvását tartjuk elsődleges szempontnak, az esetleges kisebb-nagyobb késések felvállalásának árán is. A vonatkésésből eredő kellemetlenségek miatt még egyszer kérjük szíves elnézését.

 

Megkeresését köszönjük. Reméljük, hogy a megélt nehézségek ellenére a jövőben is megtiszteli Társaságunkat bizalmával, és akkor elégedett utasaink között üdvözölhetjük.

 

 

Itt szeretnénk jelezni, hogy Társaságunk az írásos Ügyfélszolgálat színvonalának emelésében érdekelt, így munkánk színvonalát érintően is kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére. Kérjük, amennyiben ideje engedi, értékelje Ügyfélszolgálatunk tevékenységét. A kattintással elérhető űrlap kitöltése két percnél hosszabb időt nem vesz igénybe. Segítő együttműködését előre is köszönjük. 

Címkék: utazas

Szahara

 2010.07.13. 20:14

Most értem haza. Már reggel nem tudja eldönteni az ember, hogy mit vegyen fel. Legszívesebben valami iszonyatosan szellős és száraz anyagba kötném csak magam, ha abban lehetne az irodába menni. Ezt a meleget nem lehet ép ésszel elviselni. Lüktet a halánték és minden tervem feloldódik a párás esti levegőben. Zúg a Panka édesapjától kapott légkondícionáló, de úgy érzem, hogy nem lesz tőle hidegebb, csak felkavarja a levegőt. Áll az asztalon a szombati mulatozás eredménye, egy üres viszkisüveg, számtalan pohár, ragacsos foltok, kibontott kóla és koszos poharak. Meleg. Egy felborult virág elfonnyadt, elszáradt levelei lepik be a szobát és a kanapét. Időnként valami oda-odaszúr az oldalamnak. A félig leeresztett redőnyön át pont látom, ahogy haldoklik a nap. Még erőlködik, de magabiztos mosollyal hajózik át az éj tizenkét óráján, hogy legyőzze Apóphiszt és holnap már hajnaltól zúdítsa erre a teljesen értelmetlen és ennek ellenére iszonyatosan szórakoztató bolygóra a fény áldását és átkát. 

Uram, adj inni a szomjazóknak! Adj egy olyan távolságot, ahonnan mindenen lehet nevetni!

Címkék: gondolkozós

Kész a terv

 2010.06.29. 08:02

 Mindenki megnyugtatására, elkészült a végleges júliusi menetrendem. Nem fog tetszeni nagyon. Gyorsan leszögezem, hogy megyek EFOTTra. Mégsem szeretnék otthon ülni a születésnapomon. Viszont csak pénteken megyek a Makoviccsal és vonattal. Ennek az az oka, hogy szerintem a két nap pont elég lesz. Tavaly az öt már sok volt, nem tudtam magam se kipihenni, meg olyan nagyon jót sem tett. Szóval július 16-án érkezem, Marcikánál alszom, valaki addig szerezzen két női felsőt, mert csak pénzt viszek, meg napszemüveget. Meg pár apróságot, pl. a körömreszelőmet és az ipari árammal működő hajszárítómat. Egyébként ez a döntés baromi nehéz szülés volt, mert a fesztiválokban különösen a reggeleket szeretem, de hála az Istennek a kis társaságunk bármikor kapható egy ottalvós bulira szinte akárhol, így úgy érzem, hogy ebben nem lesz hiányom. Sajnos nem szerettem volna az öt nap alatt egy közepes méretű afrikai ország egész éves költségvetését elpiálni, így ez is közrejátszott ebben a döntésben. Valamint legfőképpen az, hogy így marad szabadnapom, hiszen csak a pénteket kell kivenni. Tehát a maradék szabadnapokat fel tudom használni arra, amire évek óta vágyom. Egyedül lenni egy lakásban, ordíttatni a zenét és lehetőleg minden félig kész számot befejezni, hogy ne forgolódjak miattuk álmatlanul. Ne röhögjél, tényleg sokszor annyira pörög az agyam azon, hogy mikor tudok belemerülni annyira, hogy bármit befejezzek, hogy nem alszom. Szóval nagy az öröm, a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Szerintem nagyon faszán kitaláltam mindent.

Címkék: öröm nyaralás zenés megőrülés

Levél a MÁV-nak

 2010.06.24. 08:41

Ezt a levelet küldtem az imént a MÁV-nak. Kíváncsi vagyok, mit válaszolnak.

Tisztelt MÁV-START!

Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy a tárgyban említett vonalon immár harmadik hete állandóan késnek a vonatok. Természetesen tudom, hogy ezt Önök is tudják, de szeretnék hangot adni annak az elkeseredettségnek és csalódottságnak, amivel minden reggel és néha este is meg kell birkóznom. Nem arról van szó, hogy nem tudom elviselni, ha néha késik a vonat pl. 5 percet. Arról van szó, hogy a  rengeteg apró késés órákat vesz el az életemből, amit a vonaton kell töltenem és nem tudom tartani magam a megígért időpontokhoz, hiszen semmi sem garantálja, hogy odaérek vonattal. Havi 49 000 Ft-ot költök vonatbérletre. Ezért a minimum az lenne, hogy ha késik is a vonat, az nem rendszeres. Ez a harmadik hét és ma reggel fordult elő először, hogy időben érkezett a vonat Tatára és majdnem időben érkezett meg Kelenföldre. Tegnap este viszont majdnem egy órát késett a Keletiből 18:38-kor induló gyorsvonat, így tökéletesen lehetetlenné téve a programot, amit a napomból maradt nagyjából két órára terveztem.

Nem akarok senkit hibáztatni, csak szeretném jelezni, hogy rendkívül elégedetlen vagyok a szolgáltatás minőségével és ha lenne más szolgáltató, vagy bármilyen más lehetőségem eljutni Budapestre, akkor soha többé nem utaznék Önökkel.

Ettől függetlenül szeretném azt is megjegyezni, hogy a vonalon dolgozó kalauzok rendkívül kedvesek.

üdvözlettel,
Mester Balázs

Más. Tegnap voltam squasholni Jimmel. Most nem jött senki más és egy órán keresztül csak mi játszottunk. Az eredménye az lett, hogy ugyan nem vagyok hulla és nincs izomlázam, köszönhetően a kimagasló edzettségi szintemnek, de az egyik csatlakozó a lábamban eléggé nyikorog. Szerintem kevés volt a kenőanyag. A héten ma még azért nekifutok a két körnek, mert a háromnak mennie kell július elejére, hiszen a hosszabb távú célom a minimaraton végigfutása. Nem feltétlenül augusztusban, de az a táv lenne a cél. A közelebbi célom az Öreg-tó. Ez nemsokára meglesz. Ez fix. Egyelőre heti 10 km körül járok, ami elég szegényes teljesítmény, de amint fel tudom magam tornászni az elfogadható kétkörös időre, úgy nekivágok a háromkörös kocogásnak és akkor ez is nőni fog :) Jihá. Eddig nagyjából mínusz három kilónál járok majdnem két hét alatt. Még hátravan legalább 11. Kemény menet lesz, az tuti és az EFOTT sem fog sokat lendíteni a dolgon, tekintve, hogy nem valószínű, hogy egy fitnesszguru tanácsai fognak a szemem előtt lebegni minden reggel.

Címkék: budapest utazas sportolós

Kérdezték többen

 2010.06.22. 12:59

hogy miért nem írok. A válasz elég prózai. Nincs rá időm. Most van egy pár percem és szerettem volna pár sort leírni. A múlt hétvégén meghoztunk egy nehéz döntést, megszültük, hogy a zenekar a továbbiakban Karesz nélkül fog továbbműködni. Nem tudom, mi lesz a következő lépés, a következő dolog, amihez nekilátunk, de nem szeretnénk a nevet kukába dobni Ákossal, így valószínűleg lesz új bőgős. Hétvégén volt egy koncertünk Tatabányán, ami abból a szempontból nem sikerült túl jól, hogy a nem megfelelő mennyiségű rövidital dózis miatt akadtak gondok azért a szövegekkel, valamint a közönség erőteljes és sokadjára ismétlődő kérése ellenére sem játszottuk el a Zöld című számunkat. Először is azért, mert nem szívok és nem is uszítanék erre senkit, másrészt meg nincs trombitás és a dallam nélkül szerintem szar lenne. Szóval a koncert után másnap többször elszorult a szívem, ha arra gondoltam, hogy Karesszal mennyi istentelen sok állatkodást csináltunk végig együtt a nemistudom hány koncert alatt. 9 év koncertezés, 10 év együttzenélés ért véget most. Szombaton is úgy éreztem magam koncert közben, mint már nagyon régen. Olyan volt, mint amikor szakítás (Ez a mondat nem ide kellett volna. Szóval a koncert kurva jó volt, csak maga ez az egész olyan kicsit, mint egy szakítás. A sírva elengedős). Az egyetlen nagy előnye a dolognak, hogy a barátság minden körülmények között marad és mivel nagy a busz, ezért Karesznek azt hiszem minden koncertre bérelt helye van.

Címkék: koncert szomorú részegek

Mérges vagyok

 2010.06.01. 08:03

Tulajdonképpen menjen a picsába a BKV a háromszázhúsz forintos vonaljegyeivel. Bassza meg ez az idő is. A sok rohadt undorító ember, aki hozzám préselődik a villamoson, a kezét a száje elé tenni képtelen tüdőbetegek tömege, az undorítóan kifestett 14 éves idióták, az iszonyatosan hangosan ugyanazt a dobütemet 14 milliószor meghallgatók. Ugyanez vonatkozik arra, aki kitalálta, hogy legyárt egy cipőt, amit megveszel drága pénzért, majd 10 percnyi esőben töltött idő alatt szétázik a zoknid. Mérges vagyok a szemetelőkre, száradjon le a kezük, hogy én csak azt látom utánuk, hogy viszi a víz a csikkeket, a McDonaldsos zacskót, a papírzsebkendőt. Az autósoknak is túró a seggébe, tekintet nélkül nyomják a gázt, mint az állat, mindenki le van szarva, fröcsölhet a kocsi. Az önző pöcsökből is elegem van, akik a villamosról leszállva körülnézés nélkül azonnal kinyitják az esernyőt, nem gond, ha kiüti vele a másik ember szemét. A rosszindulat, a közöny ma túlságosan az arcomba vágott. Inkább a közöny, mint a rosszindulat. Sajnos magamból indulok ki és azt nem tudom feltételezni valakiről, hogy rosszat akar. Azt már inkább, hogy leszarja. Ez az iső pedig nem sokat segít. Hiszen én is ilyen hangulatban vagyok. Csak két percig tudtam énekelni a vasúton azt hogy : 

Szép az idő, száz evező

Csobban a vízben már.

Zoli barátom szerint az a rész most úgy énekelendő, hogy csobban a járdán már.

Címkék: budapest gondolkozós köcsögállatok

Csodahét

 2010.05.27. 08:15

Annak ellenére, hogy egész múlt héten hullott az aranyat érő májusi eső, meglepően faszán sikerült a hétvégém. Minden mamát sikerült meglátogatni, Panka mamáját is. A szülőket is. Igaz, hogy egyel több hétvégi nap kellett hozzá, de valahogy csak menni fog. Valószínűleg ezt a mama és papalátogatást rendszerré fogom tenni. Pusztán önző érdekből persze. Hiszen, ahogy te viselkedsz a nagyszüleiddel, úgy fognak majd viselkedni veled is az unokáid. Ma műtik a nagymamámat, szóval, ha tehetitek, akkor mondjatok el egy imát érte. Az emberi gondolat ugyanis anyaggá lényegül. Nem tényként állítom, hanem remélem. Ha így van, akkor miért ne lehetne a közös gondolatnak nagyobb az ereje. Összeadódva. Pont, mint a fizikában. Ha többen gondolunk arra, hogy meggyógyuljon a mamám, akkor talán összejön. 

Hopp, most hívott apukám, hogy mégsem műtik a mamát ma. Majd kap új időpontot állítólag. Azért rágondolni lehet. 

Egyébként elkezdett annyi dolgom lenni, hogy alig van időm bármire is. Azért az elmúlt hétvégét meghúztuk, volt millió buli, délutáni sütés, déli sütés, élményfürdő, tengeri sós felöntés (hála Istennek, semmi köze a beöntéshez), sport ésatöbbi. Ilyen hétvégét tervezek most is. Kávézáróbuli meg valamit kitalálunk szombatra is.

Halló, irány a festői Port Said!

Címkék: csak a napom

Futni voltam

 2010.05.12. 19:26

 Futni voltam. Letusoltam és a tükörbe bámulok.

Igen. Ez itt mind én vagyok. 

Vagyok a kék szemek, a borostás áll, a kezdődő nagy toka.

Vagyok a lelkem és vagyok a szívem, szenvedélyeim birtoka. 

Vagyok az agy, mely számol és mérlegel

Vagyok a láb, amely sétálni visz el.

Vagyok a tenyér, melyre részegen esem és

Vagyok a seggem mely csak egyre nő velem.

Egykor szolgám volt e lusta Spartacus, 

de most csak kergetem én vadul.

Régen elmúltam sajna' húsz és

Egyre többször érzem magam szarul.

E hat kilométernyi fájdalom csak egy kis 

Örömmasni a bánaton.

De holnap is futok majd.

És persze azután is talán.

S végül egy emlék marad e 

majdnem száz kiló 2010 nyarán.

 

 

Címkék: vicces versikés

Saját szám

 2010.05.07. 08:52

Arra gondoltam, hogy Peter után szabadon milyen jó is lenne, ha nekem is lenne saját bevonulózeném. Amikor megjelennék reggel a kelő nap fényében a vasútállomáson és lassítva sétálnék le a gólyahídról és szigorúan lassítva tenném fel a ray-banemet, akkor igazán betehetné a forgalmi irodában a csóka ezt a számot, hogy üvöltsön a megafonokból.

Címkék: vicces napi zene

Igenis hisztizek

 2010.05.05. 10:35

Tudom, hogy ezt leírták már előttem ezrek, de mégiscsak azért létezik ez a blog, hogy a saját gondolataimat leírjam. Ma reggel megláttam az index címoldalán, hogy xy művésznő sírva rohant ki a Viva Comet akármilyen rendezvényéről, mert ő nem volt jelölve. Távol álljon tőlem, hogy ismeretlen embereket a külsejük és a hozzám eljutott aprócska információmorzsák alapján értékeljek, de mégis ki a pék fasza a rengeteg külföldi- és rövidítésnevű kis köcsög, akik a jelölteket alkotják? Kovács Ákost ismerem. Tudom, hogy jó zenész, szeretem a szövegeit, a dalait. Szólnak valamiről. Akármire is gondolt közben, de jó, hogy elmond néha a saját szavaival olyan dolgokat, amiket mások is a sajátjuknak éreznek. Nagyon nehéz megállni, hogy ne nevesítsek, de nagyjából a sárga irigységgel vegyes düh fojtogat, ha az jut eszembe, hogy rengeteg tehetséges zenész, dalszerző és elkötelezett ember próbál egyik hónapról a másikra előrevergődni a nem létező koncerthelyeken, a csillagászati áru felvételek és a mindenre fintorgó közönség között. Ezzel szemben van nekünk 50-100 darab ostoba pina és vigyorigyuri, a seggealá tolva minden zenei és technikai lehetőség, amiért a magyarországi zenészek 98%-a a lelki üdvét odaadná. Borzalom. Ez lenne az érték, amit ont magából a tévé? Ezt hallgathatja meg ma egy fiatal, zenét szerető gyerek? Ez lesz minden, amit a ZENÉről meg fog tudni? Már ha nincs szerencséje és valaki nem nyom a kezébe egy jobb albumot, aminek a farvizén elevezhet az igazán értékes dolgokig. 

Itthon minden a külcsín. A sound. A saját törekvéseimet is leszólom egy picit ezzel sajnos. Ugyanis hiába áldozom az összes pénzem és szabadidőmet arra, hogy a saját kis házistúdiómból kikerült dalok úgy szólaljanak meg, mint egy amerikai lemez, ez - lássuk be - nem fog sikerülni. Lehet, hogy nem is lehet annyi idő alatt. Kellene egy hét egy számra. Elmolyolni vele. De nem hiszem, hogy ez lenne a lényeg. Gyarapodnak a lemezen a dalok. Kicsit suták, mindegyik kicsit lehetne jobb. De nincs rá időm. Mindenem van, de időm egyre kevesebb. Dal egyre több. Ha csak két dal lenne, akkor is a végtelenségig políroznám. De itt az Égi kávéház. Nyolc nagyon komoly dal, elég komplex hangszereléssel. Itt van a T18 nyolc dalokból kb. 40. Vannak az egyébként a saját szórakoztatásomra készítettek. Szám szerint vagy 20-an. Szétfeszítenek belülről, ha nem jöhetnek ki. 

Amikor meglátom az ilyen zenei majmokat, akkor viszont elpattan az agyam. Zenélni akarok mindig. MINDIG!

Címkék: zenés gondolkozós köcsögállatok

Szervezés

 2010.04.29. 09:17

Helló.

Mivel egy ideje már küzdök azzal, hogy rendezettebbé tegyem az életem és hogy legyen időm mindenre, ezért pár dolgon kellett változtatnom. Szerettem volna, ha minden rendben megy és nem felejtek el semmit és nem hanyagolok el semmit. A következő módszereket találtam nagy segítségnek. Persze a hatékonyságom messze nem 100%, de meg lehet próbálni közeledni.

- Google Calendar. Abszolút favoritom, kicsit hiányolom, hogy nem teljesen kompatibilis az iCal todo listájával, a telefonommal meg szinte semennyire. Azért neten nagyon jó, hogy megvan. Úgyis általában a gép előtt ülök.

- Csináld meg most. Ez az, amire baromi nehéz rávenni magad. Nekem is kurva nehezen megy, de szerintem ez a leghatékonyabb.

- Arra figyelj, amit éppen csinálsz. Ez lenne a második legfontosabb. Nekem ez megy a legnehezebben. Csapongok és álmodozom 24/7.

- Tedd a helyére/dobd ki. Amit használsz, azt tedd a helyére, ha nem kell már. Nyilván nem szoktam szétszórni a ruháimat a szobában, vagy úgy egyébként mindent mindenhol. Erre lesz a legnehezebb rászokni. Ami meg nem kell, azt ki kell dobni a picsába. Ruhákat a máltaiaknak, elemet az elemesbe, műanyagot, papírt, üveget szelektíven.

- Füzet, toll. A tökéletes megoldás. PDA, meg okostelefon a lófaszt! Savanyú a szőlő, Balázska? :)

Ti mit használtok?

Címkék: gondolkozós dolgozós

Felspanolva

 2010.04.25. 20:11

Annyira örülök, hogy majdnem egy év gyakorlás után a héten eljutottam oda, hogy az egyik alapgyakorlat úgy ment, ahogy annak kellett. Mármint nem csak a hangok voltak a helyén, hanem érzésre is olyan volt. Sajnos ez a mutatvány 12 sör után kicsit rosszabbul megy.

Alapgyakorlat from Mester Balázs on Vimeo.

 

Címkék: gitár zenés

Délelőtt

 2010.04.24. 10:37

Süt a nap. Korán keltem. 8 előtt. Épp hazafelé sétálok. Kezemben egy narancssárga gerbera, olyan jól fog mutatni az asztalon a reggelihez. Másik kezemben egy szatyor, benne friss, ropogós olasz zsemle. Köszöngetek a boltban, kedves vagyok a virágboltban, mindenki más is kedves. Egy kiskutya szalad át a távolban az úton. Néha elmegy egy autó mellettem.

És süt a nap. Még nem melegen, de a fülemen már érzem, hogy lesz ez még jobb. Rövidnarág és napszemüveg. Frissen nyírt füvek illatát érzem. A túloldalon egy öregasszony siet haza és szembejön egy traktor. Otthon vár a szerelmem. A számban még érzem az előző este megivott másfél üveg hihetetlen finom bor ízét, kicsit ki vagyok száradva. Bálozni voltunk, táncoltunk és nevettünk és ittunk. Utazást nyertünk és viszkit és cukrászdában minden földi jót. Otthon már készül a tea és a rend a reggelihez. Belépek a lakásba és mosoly fogad. Tiszta asztal, lobogó víz, bevetett ágy és kitárt ablakok.

És süt a nap.

Életemnek ezt a délelőttjét úgy hívom: boldogság.

Címkék: öröm

Rövidülnek az éjszakák

 2010.04.22. 09:07

 

Bár színem fekete

Végűl mindíg Isten útját követtem,
bár színem fekete.
Ezért, ha egyszer elfogadtatom,
úgy leszek az üdvözültek sorában,
mint leeresztett sötét zászló,
becsavart lobogó,
szótlanúl és jelentés nélkűl,
és mindeneknél boldogabban. 

 

A címben foglalt tétel igaz. Mint ahogy az is igaz, hogy a lelkemben egyre kevesebb vihar dúl és egyre kevesebbszer érzem azt, hogy le kell írnom, ha valami fáj, le kell vezetnem valahol, akarom, hogy tudjatok róla. Az ember általában világgá akarja kiabálni a fájdalmát. Én a boldogságot nem merem, mert félek, hogy akkor elillan. Sokat esett mostanában. A sok eső lehangolja az embereket. Én reggel a zuhany alatt állva csak arra tudtam gondolni, hogy fázom. Pedig hol van az én hidegem attól, amilyen fagyba egymást az emberek temetik. Állva fagytak meg fiatalemberek a szibériai gőzölgő mocsaraknál a II. világháború alatt. Nem tudom, miért írják ezt nagybetűvel az angolok. II. World War. Rengeteg volt a giliszta. Láttátok? Akármerre mentem, nem tudtam előrenézni, hogy minél kevesebb szerencsétlent tapossak agyon. Illetve lehetőleg egyet se. Tudom jól, hogy csapongok, de azt hiszem ez fejezi ki legjobban azt, hogy mi minden jár a fejemben. Az elmúlt pár hétben készítettem egy nagy rakás feldolgozást. A hibákat kijavítva közzé is fogom tenni. Semmiféle magamutogatás nincs ebben, elsősorban azért csináltam, hogy tanuljak közben a felvételkészítésről, meg hogy jó legyen kellemes zenére autót vezetni. A legfőbb indokom azonban az volt, hogy ígértem apukámnak zenét. Sajátot most keveset tudok írni, ahhoz szenvedés kell. A jó hír viszont az, hogy egy év várakozás után talán elindult valami a Pilinszky-projekt ügyében. Most éppen összeszerveztem már mindent a felvételekhez, a basszusnál járunk. Idemásolom a versek linkjeit, olvassátok. Azt elfelejtettem mondani, hogy vegyesen lesznek versek. Lesznek Attilától is. 

Tilos csillagon Harbach, 1944 Ne félj Magamhoz A hetedik Mint gyermek... Ülni, állni, ülni, halni 

Ja, hogy valami földhözragadtabb emlékem is legyen a mai napról. Mostanában elkezdtem felismerni az embereket a villamoson és a tereken. --- CENSORED --- Ezenkívül valaki egész konkrétan befingott a teletömött 49-es villamosra. Nem én voltam, az a tuti.

 

Címkék: zenés gondolkozós

Egyik párt a másik

 2010.04.12. 22:02

Intelligenciatesztet kötni a szavazójoghoz!!!! Vagy valamit, könyörgöm.

Figyeld meg a rafinált eszmefuttatásokat! Fontos volt, mármint nem volt fontos. Hihetetlen. Ja, tegnap láttam, hogy ami nagyon nagy, zöld és rendkívül csendben közelít meg hátulról. Na mi az? A hihetetlen Halk. Muhahahaaa.

Címkék: gondolkozós politikás

Császár

 2010.03.30. 07:55

Úgy érzem már mióta felkeltem, hogy az élet császára vagyok. Fél hatkor kipattantam az ágyból az igazak álmát alvó kedvesem mellől, idén először úgy, hogy nem nyomtam be a szundit, letusoltam, picit nézegettem a híreket, kisétáltam a friss reggeli szélben a vasútra, láttam felkelni a napot, rövidgatyában jampiztam és fáztam. Izomlázam van, mert mozogtam és már nem is dohányzom. A vonaton végig egy szakmai könyvet bújtam, teljesen lelkes vagyok tőle (itt van, ha érdekel : www.industriallogic.com/xp/refactoring/ ) A kelenföldi pályaudvartól már napszemüvegben csapattam, aztán vettem egy szuper péksütit a mobilpéktől és bejöttem Magyarország legjobb munkahelyére. Hahh. Ez nekem azt hiszem elég is.

Címkék: öröm csak a napom

Haló

 2010.03.25. 08:20

Régen írtam, mert valószínűleg még engem sem érdekelne mondjuk egy év múlva, ha visszaolvasnám, hogy reggel elmentem dolgozni, aztán hazamentem és otthon pedig aludtam, vagy ettem és aludtam. Azonban a minap rendkívüli esemény történt. Egyébként már előre félek, hogy egyszer a modorosblogon kötök ki, mert ilyen szavakat használok alkalmasint, mint a minap. Megjött a csomagom Hongkongból. Napok óta vártam már, hogy megérkezzen, minden nap lestem a postaládát, hogy hátha találok benne értesítőt, de nem. Nem és nem. Kedden viszont megtaláltam a csomagot az ajtóm előtt. Ez roppant kedves a postás bácsitól, de már alig várom az alkalmat, hogy megkérdezzem tőle, hogy ezt mégis, hogy a picsába gondolta? Letesz az ajtóm elé egy csomagot, amit nekem kellene átvenni? Az a legkevesebb, hogy három darab fali gitártartó volt benne összesen kétezer Ft értékben, de nagyon mérges lettem volna, ha ellopják és rendelhettem volna újra és várhattam volna rá majdnem három hetet megint. Abban meg biztos vagyok, hogy ha megkérdezném, hogy mégis hogyis van ez, akkor csak vállvonogatás lenne. De ennek vége. Van egy másik függőben lévő kis ügyem, ami miatt napokat görcsöltem át, mert azt hittem, hogy én vagyok a paraszt, ha egy hónappal a határidő lejárta után heti párszor megkérdem, hogy mégis hol tartózkodik a MárMindjártMárHolnapMostÉppNemTudomUtalni nevű 45 000 Ft-os tartozása annak a fiatalembernek, akivel szemben vagy túl naiv voltam, vagy egyszerűen csak hülye. Elvileg a héten kellett volna megkapnom. Ha hétfőn elutalta, akkor legkésőbb szerdán. Ugye ma csütörtök van. Mindegy, nem is ez a lényeg, hanem ezentúl nem akarok lelkiismeretfurdalást csinálni abból, hogy kiállok magamért. Mert biztos megbántom. Hát ha ilyen a világ, akkor leszarom. Én megpróbáltam másképp, de csak én álltam a fasz rossz végén. Most pedig hívom a postát.

Címkék: csak a napom abszurdisztan

Ha van kedved

 2010.03.22. 16:54

Találtam egy nagyon jó oldalt, ahol sokat lehet fejlődni az olyan zeneelméleti síkidomoknak, mint amilyen én vagyok.

Itt az oldal www.musicards.net/music_flash_cards/music_note_flashcards.html

Már egész jól megy a kottaolvasás violinkulcsban. Kb. egy-másfél másodperc alatt tudom megmondani melyik hang melyik. Rágyúrok. :)

Címkék: zenés

Pont

 2010.03.21. 21:30

 Mint tudjuk a pont meghatározás szerint kiterjedés nélküli test. Mostanában egyre többet gondolkozom azon, hogy milyen elképesztően kis pont is vagyok én a világmindenségben. Sajnos azonban a többi ilyen elképesztően kis ponthoz képest az én kiterjedésem egyre csak nő, így úgy gondoltam, hogy holnaptól gatyába rázom a porhüvelyemet. Szeretném minden kis barátomat megkérni rá, hogy mellőzzük a "mekkora a tokád" és a "de egy hízó vagy" kezdetű biztatásokat a sportos életmódomhoz. Mivel úgy néz ki, hogy a cigarettáról sikerült leszoknom, ezért most rászokom a sportra. Nem egyszerű egyébként, mert enni nagyon jó, sportolni elkezdeni szar, az ember ideje meg nagyon kevés. Ráadásul meg kell tanulnom nagyon jól gitározni, mert pár sebességjavító sörtől képességeim nagyjából tíz százaléka felett rendelkezem és ez elég kevés. 

Egyébként valahol olvastam, hogy az, hogy ha nincs értelme az életnek, az még nem bizonyítéka annak, hogy van Isten. Isten biztosan van. Érzem. Remélem. És ha Stephen Hawking szerint vége lesz a világnak és már nagyon régen semmi nyoma nem lesz annak, hogy ma én miket tettem és egyedül a JóIsten fog rá emlékezni, akkor is marad valami ebből a világból, ott az időn túl. A tavasz. Azt az Isten helyében megtartanám a világvége utánra. Jókat tudna levegőzni, amíg sétál Lévi Mátéval és Woland mesterrel vitázva. 

Címkék: leszokas gondolkozós sportolós

Nem létezik

 2010.03.11. 14:30

 hogy ezt következmények nélkül meg lehetett tenni ezzel az országgal. Lehet, hogy demagóg, de ezek csak számok. Mindenki következtessen saját maga.

www.youtube.com/watch

Címkék: budapest gondolkozós politikás

Majd pénteken

 2010.03.09. 08:27

Na, a mozi az elmaradt, mert benéztünk Panka szüleihez, meg a gitáromért a próbaterembe, meg a próbateremkulcsért, meg a papámhoz a lefordításra váró service manualért.

Reggel most jól felhúztam magam. Kicsit megelégeltem azt, hogy semmire nincs időm, hogy állandóan sötétben kell bócorogni, hideg van, fúj a szél, otthon a szemetet nem tudom levinni, mert annyi időt nem töltök otthon, a szüleimet meg fényévente egyszer látom, a hugomról nem is beszélve. Nektek hogy van időtök mindenre? Úgy döntöttem, hogy ma fogok megcsinálni mindent.

Már napok óta a Pokolbéli víg napjaimat olvasom Faludytól és most értem el nagyjából Rajk László peréig. Olvastam én erről a perről már egy könyvet és akkor is a hányinger kerülgetett. Az a megfogalmazhatatlan undor és félelem, hogy az ember ilyen is lehet. Ebben a könyvben is oldalakon keresztül írja le az eseményeket. Nem feltétlenül a Rajk-perről beszélek, hanem általában arról a korról. A tehetségtelen, irigy és buta emberek tobzódásáról. Most reggel ott csuktam be a könyvet, ahol megírja egy vendéglős történetét. Az egyik nap beállított hozzá ez a vendéglős a szerkesztőségbe és arra kérte, hogy segítsen neki. Ugyanis kuláknak nyilvánították és el akarják venni a fogadóját, ami évszázadok óta a családja tulajdonában van. Maga az író is csak a legmagasabb elismerés hangján ír a hely hangulatáról és az ételekről. Persze nem tud segíteni, akármennyire szeretne is, nem ismer befolyásos embereket a minisztériumokban. A fogadós égre-földre esküdözik, hogy bármit tehetnek vele, csak tartsák meg őt legalább pincérnek, szolgál akárkit, de hadd maradjon a fogadóban. Természetesen ez nem lehetséges, hiszen ő már kulák, valamint a helyi párt bölcs vezére akar ott lakni. A fogadós még egy darabig gyűrögeti a kalapját és hazamegy. 

Otthon pedig egy baltával agyonüti apró feleségét és tüdőgümőkóros kislányát, kimegy az istállóba, egyetlen revolvergolyójával agyonlövi a lovát, leszúrja a disznókat és elmetéli a csirkék torkát, majd lemegy a pincébe, megcsapolja az összes hordó borát, hagyja elfolyni, majd felköti magát. Az újságokban pedig megjelenik az írás "Egy bestiális kulák jellegzetes gaztette" címmel. 

Ahogy ezt a részt elolvastam az jutott eszembe, hogy ez a mostani világ szinte semmiben nem különbözik attól, amitől vagy hatvan év választ el. A módszerek mások, de az emberek kapzsisága, butasága és irigysége, rosszindulata a régi. Most is kötik fel magukat emberek, csak most nem a párttitkár miatt vesztik el a megélhetésüket, hanem más miatt. Talán a módszerek változtak. Az, ahogy elveszem a másét. Ahogy eltaposom. Ugyanolyan gátlástalan, ugyanolyan aljas, csak most rózsaszín. Farkas. Veszett hiéna mind.

 

Címkék: gondolkozós politikás olvasós

süti beállítások módosítása