Pénteken a fene sem gondolta volna, hogy megint duhajkodni fogunk. Találkoztam Karesszal, meg Tomival 7 óra felé, aztán kirándultunk a tópartra. Aztán az egyik kocsmába, aztán a kávéba. A kávéban azt hiszem, hogy táncoltunk. Karesz csak és kizárólag pár sörre jött le, rövidet nem is akart inni. Ehhez képest jóval később ért haza, mint én és azért voltak bajok. Tominak szintén. Azt hiszem ez elég zanzásitott változata az estének, de már olyan régen volt, a fene se emlékezhet mindenre. Szombaton voltunk próbálni. Nagyjábul. Elkezdett szakadni az eső. Megjött Tomika. Előtte még levertünk egy fitnesszpizzát Pankával a tóparton. Tamás szarráázott. Neki is állt inni. Dühből. Ennek az lett a következménye, hogy nem igazán lehetett emberek közé engedni. Elindultunk 4 után Császárra, ahol este 9 körül kellett koncertezni. Hadd ne részletezzem az autóban történteket. 30 kilométer orditás. Mondom ORDITÁS. Útközben el is tévedtünk, meg voltak apróbb kalandjaink. Pl. amikor megérkeztünk és kiszálltunk a buszból, akkor az orditásból azonnal kiderült, hogy Tatáról jöttünk. Kimentünk a majálisba. Remek lányok tánciztak hastáncosként, valamint a mazsorettek is prémiumok voltak. Ezt már Tamás orditással reagálta. Ettünk pürkültet is. Ingyér. Itt történt az, hogy Tamás megkérdezte a nénit, hogy hol lehet kapni enni. Mellettünk állt egy borvirágos arcú helyi öregember, aki csak azt hallotta a kérdésből, hogy vásárlás, majd odaorditotta nekünk, hogy "Mit? Sört?" Nem volt szomjas.
Karesz erdőben szarását nem tudom kommentálni. Fogjuk fel az extrovertáltság magas fokának, hogy valaki segg meztelenül áll szemben 6 barátjával 4-5 percenként egyet töröl a seggén, közben egy dohányzó úriember (Ákos) a legnagyobb lelki nyugalommal tartja a pöcsét. Mondjuk lehet, hogy az sem egészséges, hogy minderről a Dévid Attenboró stilusában egy diszkrét 20 perces dokumentumfilmet is forgattam. Egészen a kezdetektől. Közben László, mint egy rosszalkodó Sztiv Örving egy három méteres bottal böködte szerencsétlen szargyárunkat. Ő meg hősiesen tűrte. Minden döfésnél összerándult, hogy Nemá, de aztán állt ott tovább. Nagyon fájt, annyira röhögtem.
Ezek után diszkót rendeztünk a kisbusznál, ahol a legnagyobb parti slágerek szóltak Márki Márktól, mindenki táncolt az esőben. Kex összefújta a Graffitsot poroltóval is.
A koncert egy fos volt. Mármint nagyon szarul játszottunk szerintem. A gitárból semmit nem hallottam egész koncert alatt. Majd mikor negyedszerre szóltam a hangositónak, hogy valamit, ha lehet okozzon, mert ez ebben a formában számomra nem elfogadható, akkor közölte, hogy ne variáljak már. Ja, mondom, akkor itt egy 200-as, mert még lógtam anyádnak a múltkori lovas filmjéért. Na jó, ez csak vicc. Sosem mondanék ilyet. De tényleg nulla volt a monitorban a gitár. Makovics fejét meg majdnem levitte az ének, de azt nem lehetett lejebb venni. Tulajdonképpen visszafelé csak éneket hallottunk. Ezt még súlyosbitja, hogy állitólag kifelé is szarul szólt. Hazafelé aludtunk, orditottunk, ittunk, meg ilyesmik. Meg Ákos felrúgott kb. 10 vödröt a bepakolásnál.
Vasárnap nem volt semmi extra. Voltunk IKEA-ban, Decathlonban, a hugom először vezetett Budapesten Panka segitségével, amit mindkettőjüknek köszi. Vettünk nagysok mindent. Viszont kiderült, hogy nem tudom, hogy nem a 16-os kilométerkőnél kell lemenni az 1-es útra, hanem a 16-os kijáratnál, valamint, hogy sem Panka, sem drága Zsófikám nem tudja, mi az a kilométerkő.
Az IKEA ezenkivül szar, mert nem lehet esernyőt kapni. Mármint összecsukhatósat.

(Update) Don't trust the police, no justice, no peace!