Hallo. Itt Marklar. Na jo, nem fogok igy beszelni. Viszont ekezetet nem irok, mert lusta vagyok, valamint masnapos. Tegnap kicsit megszaladt zeneszerzes kozben az italfogyasztasunk Gaborral, aztan mivel Tamas telefonalt ketpercenkent, hogy nem tud eltolteni tiz percet egyedul egy olyan helyen, ahol 280 a dzsekkdenielsz, ezert leszaladtam hozza a kocsmaba. Vegulis a Habarban kotottunk ki, ahol tomenyital cimen valami noi piat kaptunk. Azert volt szeken allas, meg minden. Panka pedig megszokott. Ismet rajottem, hogy Tamas ritmuserzeke egyenlo a nullaval, pedig vallom, hogy tanulhato. De ahogy draga Tamaskam topogott a peredajszszitire, az maga volt az utem megcsufolasa. Ellenben nagyon egyedi, figyelemfelkelto es rendkivul osztonos.
Az iment jottem ra, hogy fejben kezd kialakulni bennem a kovetkezo TATU18 lemez anyaga. Tuti konceptlemez lesz, sarkanyokkal, meg husz oldalu dobokockakkal. Vagy valasztunk valami tortenelmi szemelyiseget es csinalunk rola egy dupla platinat. Mint a Csudaszpriszt Nostradamusrol. Mi is kivalasztunk valakit. Legyen mondjuk Bakfark Balint. Eleg izgalmasan hangzik. Az egesz lemez lanttal, meg sippal lesz feljatszva. Mint a Sting. Innen is egy otlet, meg onnan is. Na de komolyan. Mar kitalaltam, hogy melyik 6-7 szoveg felhasznalhato a sokbol. Az egyetlen kinom, hogy az osszes szoveg vagy szomoru, vagy ... Ja, szomoru. Keseredes. Mint a keseru mez, ocsem! :) Lehet, hogy ez azert hulyen hangzik, mert most jott ki az album, de vagy ket eve nem irtunk szamot. Most majd nekiesek. Mar ha befejeztuk a masik projektet, amit Gaborral folytatunk. Ezek Pilinszky versek megzenesitve. De semmi baszakodas am. Sulyos, sotet betonozas. Nekem mar most allt a kezemen a szor, pedig meg nincsenek rendesen feljatszva sem, csak a helyukre teve szerkezetileg a dolgok. Vasarnap csinalunk egy demo eneklest is, meglatjuk milyen lesz. Ebbol egyebkent, azon kivul, hogy lemez keszulne valoszinuleg szinhazi eloadas is lesz, legalabbis azt szeretnenk. Csak ki kell csipni a szamokbol a szolokat. Mert ugye mi a faszt csinaljon a szerencsetlen szinesz egy masfel perces gitaromlenges alatt? Szerencsere nagyon sokan segitenek a szinhazi resz megszervezeseben, nekunk csak meg kell irni a zenet. Egyelore hat szam van meg a kovetkezo versekre:
Magamhoz, Tilos csillagon, Harbach 1944, Mifele foldalatti harc, Bar szinem fekete, Halak a haloban.
Olvassatok, zsenialis. Meg ami meg nagyon jo es ide is masolom, csak Tamasnak:
Ne félj
Én megtehetném és mégsem teszem,
csak tervezem, csak épphogy fölvetem,
játszom magammal, ennyi az egész,
siratni való inkább, mint merész.
Bár néha félek, hátha eltemet
a torkomig felömlő élvezet,
mi most csak fölkérődző förtelem,
mi lesz, ha egyszer mégis megteszem?
A házatok egy alvó éjszakán,
mi lenne, hogyha rátok gyújtanám?
hogy pusztulj ott és vesszenek veled,
kiket szerettél! Együtt vesszetek.
Előbb örökre megnézném szobád,
elüldögélnék benn egy délutánt,
agyamba venném, ágyad merre van,
a képeket a fal mintáival,
a lépcsőt, mely az ajtódig vezet,
hogy tudjam, mi lesz veled s ellened,
a tűzvész honnan támad és hova
szorít be majd a lázadó szoba?
Mert égni fogsz. Alant az udvaron
a tátott szájjal síró fájdalom
megnyílik érted, nyeldeklő torok.
Hiába tépsz föl ajtót, ablakot.
A túlsó járdán állok és falom:
gyapjat növeszt a füst a tűzfalon,
gyulladt csomóba gyűl és fölfakad,
vérző gubanc a szűk tető alatt!
Mi engem ölt, a forró gyötrelem,
most végig ömlik rajtad, mint a genny,
sötét leszel, behorpadt néma seb,
akár az éj, s az arcom odalent.
Így kellene. De nem lesz semmi sem.
A poklokban is meglazult hitem.
Vigasztalást a játék sem szerez,
az éjszakának legmélyebbje ez.
Hogy átkozódtam? Vedd, minek veszed.
Nem érdekelsz, nem is szerettelek.
Aludj nyugodtan, igyál és egyél,
s ha értenéd is átkaim, - ne félj.
