Ma reggel hat óra húsz perckor vártam Tamást a vasútállomáson. Tamás késett, mert elaludt. Gondolom a mozdony is, mert az is késett. Amikor a hatodik alkalommal mondták be az új időpontot (50 perc), akkor hazasétáltam. Kicsivel 10 óra előtt értem a munkahelyemre, ezt nagyon sok szeretettel szeretném megköszönni a MÁV-nak, aki mindig megmutatja, hogy miért is nem szabad bejárósnak lenni Tatáról.
A hétvégém remekül telt. Voltunk pénteken Kapuváron zenélni a Shop Stop nevű helyen, ahol remek volt a pizza, valamint a tulajdonos is roppant kedves volt és még nem is játszottunk szarul. Valószínűleg ez azért lehetett, mert senki nem ivott a zenekarból. Évekre visszamenőleg nem volt ilyen szerintem. Szombaton egész nap rohangáltam, először a hugommal ajándékért a mamának, aztán elvittem ebédelni, aztán vissza a mamához, aztán haza, fél óra alvás, aztán Relics próba, pakolás és irány a Lájt Center, amihez nagy reményeket fűztem, hogy talán egy remek új szórakozóhely nyílik Tatán, ahol lesznek koncertek, mulatozás, táncolás, ivás hajnalokig. De már most mondom, hogy nem. Ami a legfelháborítóbb, az az, hogy két fiatalembert, akik a koncertre jöttek és táncolgatva élvezték az első hat-hét számunkat kiküldtek a helyről. Azzal az indokkal, hogy nem oda valók. Hát elmennek a picsába. Gondolom akkor oda valók voltak, amikor megvették a belépőt. Ja, hogy az nem jó? Inni is kell? Dresscode van? Csak az maradhat, aki legalább négy koktélt iszik és nem favágóing van rajta, hanem PierKárden? Ez nagyon nem szép. Persze biztos más lenne, ha a másik oldalt is meghallgatnám, de nem hinném, hogy még egyszer odamegyek. Kivéve, ha zenélni kell, de szórakozásra kevés esélyt látok ott.
A koncert után átmentem a Kávéba, ahol már az egész csapatom tajtrészeg volt, élükön King Tamással, aki 17. lett a BPO-n. Taps, taps! Egyébként Tamás nem csak a pókerben klasszis, hanem a tangóban is. Egyelőre még csak az alapállás, kéztartás kombót gyakorolták Zsofóval, de az nagyon szépen ment. Tominak csukott szemmel is. Kareszon most kivételesen csak egy női sál volt, ami meglepetés, mert az utóbbi időben sokat hord topokat, meg egyéb női felsőket. Árpi és Morris csatak. Utóbbi felhívott otthonról, hogy hol vannak a többiek. Ezt nem tudom hova tenni. Árpi meg akarta szégyeníteni magát, mert megbántotta a Zsofót, ezért letolta a gatyáját az út közepén. Na most ezt vagy 30 ember látta, kivéve Zsofó. Mi meg kiabáltunk, hogy zsákbanfutást. De nem futott zsákban. Viszont hajnalban egy padon ébredt, ami azért teljesítmény ilyen mínuszokban. Zsofó kérését kell még megemlítenem : Lali, adj egy medvét. Ez annyit tesz, hogy "Vali, adj egy meggyet." Nem kérdeztem semmit. Szegénykém szégyenlette magát, mert nem akart inni, de nem sikerült. Hát azt láttam, hogy a mutatvány megbukott. De nem kicsit.
Vasárnap pakoltam. Előbb téglát Kevinkével (Karesz) majd erősítőket és hangfalakat Gabóval és Zolival, aztán elmentünk a Szörfbe a Pankával, ahol Morris, Árpi Zsofó és Anikó ücsörgött. Felvetettünk egy mozis ötletet, de aztán kiderült, hogy csak szarokat adnak, így Pannal hazamentünk megnézni a Requiem egy álomért című filmet, ami zseniális. Csak ajánlani tudom. Utána hazavittem, de közölte, hogy éhes és trécselhetnékje van, szóval elmentünk még az olaszhoz, ahol vettünk tésztát. Olyan éhes volt, hogy itt van velem a maradék a táskámban, az lesz az ebéd. Valami halas, paradicsomos cucc. Zsír.
Egész hétvégén nem ittam. Akkora király vagyok, hogy már túl nagy is a pofám.
