Szerintem a JoIsten kifejezetten azert szerette volna, hogy ott dolgozzak, ahol, hogy minden nap egy masodpercre felemeljem a fejem, aztan halat adjak az egnek minden masodpercert, amit itt tolthetek a Foldon. Mert annyi szerencsetlen sorsot latni, hogy lehet viszonyitani, hogy most nekem rossz vagy nem. Mikor azt kerdezik az emberek, hogy "Miert pont en?" es ehhez a mondathoz illoen arcleszaggatva szenvednek, ahelyett kerdezhetnek az is, hogy "Miert pont en?". De ugy, hogy kozben ok a legboldogabbak a vilagon. Kar, hogy ezt holnapra en is elfelejtem. Remelem majd rajovok megint.