A Levente fesztival csutortokon kezdodott. Igazabol otthon ucsorogtem es roppant buszkeseggel toltott el a tudat, hogy milyen ugyes is vagyok en, hogy mostam is, meg vasaltam is es minden nap ettem reggelit es tulajdonkeppen en mar nagyon jo fiu vagyok, amikor. Amikor is kitalaltam, hogy felhivom a Tamast, aki szinten nagyon jo fiu mar. Tamas elarulta, hogy ok bizony mennek ma a Morrisons2 nevu szorakozohelyre, valamint, hogy van -e kedvem menni. Kb. 20 perc mulva voltam ott az Astorian. Ezutan elkezdtunk sort inni, nagyobb mennyisegben. Meg minden egyes csekkpojntnal hazipalinkat. A csekkpojntok veletlenszeru helyek a varosban, ahol mar szomjas vagy. Elerkeztunk a szorakozohelyre. Meg pont 9 elott, hogy ingyen tudjunk bemenni, mert egyebkent sokba volt. Aztan meglattuk azt, ami ezutan mar az egesz estenket meghatarozta. Az egymillio gyonyoru no mellett. A karaoke-t. Azonnal vettunk meg sort, aztan megvartuk a hatast, majd kb. egy ora mulva mar indult is a Just a Gigolo cimu - hat mar majdnem sajat notank. Ezen kivul eleg sok volt meg, de nem nagyon tudok szamot adni. Arra emlekszem, hogy volt meg Reggelizes Tiffaninal, de annak a vege nem tetszett, mert egy nagydarab izzadt fiu ugy gondolta, hogy o mindenkeppen a fulemtol fel centire uvolti a kedvenc dalat. Aztan en meg ilyenkor nem tudok kiteljesedni muveszileg. Volt ezen a szorakozohelyen ezen kivul egy remek zenekar, akiknek elfelejtettem a nevet, de biztos, hogy volt benne valami Zsola. Hat az valami frenetikus volt, amit azok muveltek. Marmint ahogy zeneltek, mert nekem nagyon tetszett. Ezen kivul meg karaokeztam, meg holgyekkel tancikaltam, aztan Tamas hazaterelt fel 3 fele. Elotte meg a Szerajban muszaj volt enni egy kebabot. Es ki se hanytam! Hoppa!
Reggel felebredtem es mar alig vartam, hogy beihassak ismet a Levente fesztival tulajdonkeppeni elso napjan. Voltam dolgozni is, de az nem olyan lenyeges mostan. Felhivtam a Tamasekat olyan 10 ora fele, hogy ugyan melyik vonattal szandekoznak elhagyni a fovarost. Tamas azt mondta, hogy "Graahheeeeaauuuuu faaaaj." Na mondom ezek nem jonnek itt semmilyen vonattal, meg sehova, de aztan vegulis szerencsesen osszefutottunk a Keletiben a 13:45-os vonat elott. Jott a Dio, a Tomi, a Levi, jomagam, valamint egyedulallo hanyokiralynonk, Pan. Tamas szerint mar az csoda volt, hogy nem a detoxikaloban ebredt es tud meg beszelni valamint jarni, nem hogy viszonylag kedvesen tudja kommunikalni a kulvilaggal, hogy neki most rossz. Aztan leultunk egy kupeban, ahol ket kedves, oreg neni helyezkedett el, valamint egy nagy vizes folt az egyik ulesen. Miutan csatlakozott kis tarasagunkhoz a idosb Csillag, Pannak kellett a vizre ulni. A szegeny hatranyos helyzetunek. Sokat kacarasztunk a vonaton, elsosorban azert mert mar nagyon izgatottak voltunk a nemsokara kezdodo fesztival miatt. Mindenfele vicces tortenet meseltunk egymasnak. A legviccesebbet Levente meselte.
Tortent egyszer, hogy Levi, Tomika, valamint TothZoli bementek egy boltba Dublinban, ahol mar nem tudom mit kerestek. Zolika fennhangon kozolte az univerzummal, hogy o tulajdonkeppen csak a mellette allo, meglehetosen dekorativ holggyel kialakitando eroszaks szekszualis cselekedett vegutt jott ide be. Marmint, csak, hogy megbassza ezt itt.
Ezt igy ki is mondta. Erre a holgy kozolte a baratjaval, hogy jobb lenne, ha mennenek. Magyarul. Es ezen sokat hahotaztunk. Ahogy hazaertem, gyorsan letusoltam, felvettem a stricigunyamat, aztan elindultam nagy gyorsasaggal a Platanhoz, aholis 4-kor kezdetet vette a fesztival. Ott vart mar engem Popej, aki kurvajo. Vele ittunk kavet, ami annyira volt csak egy hig, barna le, amennyire csak lehetett. Viszont nemsokara megjottek a Leviek es aztan akkor vettunk sort is. Popej olyan kedves kis tortenetekkel szorakoztatott minket, hogy majdnem bepisiltunk a rohogestol, aztan egy futo felhoszakadas utan elindultun ka Tulipan presszoba. Az egy annira jo kis hely, hogy nem is csak egy sornyi idore maradtunk ott, hanem legalabb kettore. Eddigre eldolt az is, hogy Popej bizony nem megy dolgozni ma este, mert telefonalt okosan es inkabb iszik. Velunk. Az egyetlen igazi problemam a tortenet tovabbi reszevel, hogy a legviccesebb, legjobb dolgokra nem emlekszem. Valamin nagyon nevettunk egesz este. De kb. ennyi. Most kaptam par eselyt, hogy esetleg felidezzem a pentek estet. Elmentunk a Kulacsba, ahol azzal szorakoztattuk magunkat, hogy minel hangosabban uvoltottuk, hogy melyikunk mit csinalna, ha o lenne egy nagy repulogep pilotaja. Termeszetesen sapka-sal reszegen. Itt jobbnal jobb alternativak hangzottak el, kezdve attol, hogy milyen arckifejezessel szallna fel az ember pilotasakodni egeszen odaig, hogy miket mondana be az utasoknak, hogy azok beszarjanak jol. Ez utan atmentunk a Kaveba, ahol mar egy kicsit befolyasolt allapotban voltunk, valoszinuleg enekeltem is. Most a "Ne nezzen ugy ram" kezdetu dal volt musoron. Leultem beszelgetni egy Reka nevu lannyal, akirol mar szo volt itt. Igen, o a borkabatfikazos. Aztan nagyjabol vele dumaltam sokaig. Az este vege fele mar nem. Vazolom a szituaciot. Elmentunk anyukam lakasara, jott meg a Tomi es majdnembarinoje a Zsofi. Aztan kb. 10 perc utan en mar nagyon szerettem volna, ha vizszintesbe kerulok, viszont azt is nagyon szerettem volna, ha a Reka is odakerul mellem. Azonban ez a Reka rendkivul tisztesseges holgy, szoval ilyen nem tortent. Tortent viszont az, hogy percenkent belehasitott a tatai ejszaka csondjebe egy panaszos "Reeeeekkka... gyheree ide...". Aztan egyszer valami elpattanhatott, mert akkor mar olyan szepen kertem, hogy "Gyere ide a Zzzanyaduristenit!", hogy vegul odacsucsult. De ekkorra mar felhorgadt szittya verem es kozoltem vele, hogy szanalombol nem kell, majd elaludtam.
Folytatas kovetkezik meg ma, csak most meg dolgoznom kell. Este meg csinalok ekezeteket is.
Reggel felebredtem es mar alig vartam, hogy beihassak ismet a Levente fesztival tulajdonkeppeni elso napjan. Voltam dolgozni is, de az nem olyan lenyeges mostan. Felhivtam a Tamasekat olyan 10 ora fele, hogy ugyan melyik vonattal szandekoznak elhagyni a fovarost. Tamas azt mondta, hogy "Graahheeeeaauuuuu faaaaj." Na mondom ezek nem jonnek itt semmilyen vonattal, meg sehova, de aztan vegulis szerencsesen osszefutottunk a Keletiben a 13:45-os vonat elott. Jott a Dio, a Tomi, a Levi, jomagam, valamint egyedulallo hanyokiralynonk, Pan. Tamas szerint mar az csoda volt, hogy nem a detoxikaloban ebredt es tud meg beszelni valamint jarni, nem hogy viszonylag kedvesen tudja kommunikalni a kulvilaggal, hogy neki most rossz. Aztan leultunk egy kupeban, ahol ket kedves, oreg neni helyezkedett el, valamint egy nagy vizes folt az egyik ulesen. Miutan csatlakozott kis tarasagunkhoz a idosb Csillag, Pannak kellett a vizre ulni. A szegeny hatranyos helyzetunek. Sokat kacarasztunk a vonaton, elsosorban azert mert mar nagyon izgatottak voltunk a nemsokara kezdodo fesztival miatt. Mindenfele vicces tortenet meseltunk egymasnak. A legviccesebbet Levente meselte.
Tortent egyszer, hogy Levi, Tomika, valamint TothZoli bementek egy boltba Dublinban, ahol mar nem tudom mit kerestek. Zolika fennhangon kozolte az univerzummal, hogy o tulajdonkeppen csak a mellette allo, meglehetosen dekorativ holggyel kialakitando eroszaks szekszualis cselekedett vegutt jott ide be. Marmint, csak, hogy megbassza ezt itt.
Ezt igy ki is mondta. Erre a holgy kozolte a baratjaval, hogy jobb lenne, ha mennenek. Magyarul. Es ezen sokat hahotaztunk. Ahogy hazaertem, gyorsan letusoltam, felvettem a stricigunyamat, aztan elindultam nagy gyorsasaggal a Platanhoz, aholis 4-kor kezdetet vette a fesztival. Ott vart mar engem Popej, aki kurvajo. Vele ittunk kavet, ami annyira volt csak egy hig, barna le, amennyire csak lehetett. Viszont nemsokara megjottek a Leviek es aztan akkor vettunk sort is. Popej olyan kedves kis tortenetekkel szorakoztatott minket, hogy majdnem bepisiltunk a rohogestol, aztan egy futo felhoszakadas utan elindultun ka Tulipan presszoba. Az egy annira jo kis hely, hogy nem is csak egy sornyi idore maradtunk ott, hanem legalabb kettore. Eddigre eldolt az is, hogy Popej bizony nem megy dolgozni ma este, mert telefonalt okosan es inkabb iszik. Velunk. Az egyetlen igazi problemam a tortenet tovabbi reszevel, hogy a legviccesebb, legjobb dolgokra nem emlekszem. Valamin nagyon nevettunk egesz este. De kb. ennyi. Most kaptam par eselyt, hogy esetleg felidezzem a pentek estet. Elmentunk a Kulacsba, ahol azzal szorakoztattuk magunkat, hogy minel hangosabban uvoltottuk, hogy melyikunk mit csinalna, ha o lenne egy nagy repulogep pilotaja. Termeszetesen sapka-sal reszegen. Itt jobbnal jobb alternativak hangzottak el, kezdve attol, hogy milyen arckifejezessel szallna fel az ember pilotasakodni egeszen odaig, hogy miket mondana be az utasoknak, hogy azok beszarjanak jol. Ez utan atmentunk a Kaveba, ahol mar egy kicsit befolyasolt allapotban voltunk, valoszinuleg enekeltem is. Most a "Ne nezzen ugy ram" kezdetu dal volt musoron. Leultem beszelgetni egy Reka nevu lannyal, akirol mar szo volt itt. Igen, o a borkabatfikazos. Aztan nagyjabol vele dumaltam sokaig. Az este vege fele mar nem. Vazolom a szituaciot. Elmentunk anyukam lakasara, jott meg a Tomi es majdnembarinoje a Zsofi. Aztan kb. 10 perc utan en mar nagyon szerettem volna, ha vizszintesbe kerulok, viszont azt is nagyon szerettem volna, ha a Reka is odakerul mellem. Azonban ez a Reka rendkivul tisztesseges holgy, szoval ilyen nem tortent. Tortent viszont az, hogy percenkent belehasitott a tatai ejszaka csondjebe egy panaszos "Reeeeekkka... gyheree ide...". Aztan egyszer valami elpattanhatott, mert akkor mar olyan szepen kertem, hogy "Gyere ide a Zzzanyaduristenit!", hogy vegul odacsucsult. De ekkorra mar felhorgadt szittya verem es kozoltem vele, hogy szanalombol nem kell, majd elaludtam.
Folytatas kovetkezik meg ma, csak most meg dolgoznom kell. Este meg csinalok ekezeteket is.
