Hétfő reggel gyökeres jellemváltozáson mentem keresztül annak szellemében, hogy megelégeltem a trógerkodást, ezért vasárnap is csak könnyedebb mennyiségben vettem magamhoz alkoholt, valamint cigarettát, készülve arra, hogy másnap már jellemfejlődök is. Az este megrendelt, a filmnézéshez szervesen kapcsolódó pizzánkat Tamással már csak nyammogtuk, nagyon fáradtak voltunk mind a ketten. Szerintem ez a szauna káros hatása lehetett, amit egyébként nagyon élveztem, mert volt ott kocsma is, meg víz is. A meleg része, na az kurvaszar. Már amikor beültünk első körben, akkor is égett az orrom környéke, levegőt csak az épp megfelelő mennyiségben kaptam, valamint elkezdtem mindenféle nemdefiniált villógó színes dolgokat látni. Azonban ezek nem tudtak annyira lekötni, hogy nagyon sokáig kényeztessem (kínozzam) magam odabent. A víz része az jó volt, kellemesen felébredtem tőle, meg talán a gyötrő másnaposságom is múlni kezdett és a fitnesszprogramunk melléktevékenységeként felmentünk a büfébe sört inni. De mivel ott nem lehetett cigizni, ezért kimentünk, aztán nézelődtünk meg a hétvégén kacarásztunk sokat. Hazafelé azon nevetgéltünk, hogy miféle szánalmas egység is a miénk. Hárman szívtunk két cigit, egy további ásványvizet sem tudtunk volna venni, valamint egymás mellett gyalogoltunk a civilizációtól 200 km-re lévő strandról haza. Azért ha belegondolok az autóssokpénzemvanmegcsajom típusú emberek sem lehettek abban a percben boldogabbak kis társaságunknál, mert minekünk annyira jó volt. Mondjuk attól még ez vicces. Szóval hétfő reggelre arra ébredtem, hogy a kelő nappal kinyílott a két szemem és frissen, üdén meredt a telefonomra, ami csipogott. Ráébredtem, hogy gyökeresen megváltozott az életem és sosem lesz már ugyanolyan. Aztán rájöttem, hogy korán van és elmúlt. Visszaaludtam, felébredtem (nyűgösen) rájöttem, hogy az életem pont ugyanolyan, mint tegnap csak jobb esetben nem vagyok most másnapos. Hirtelen azonban ezt nem bírtam eldönteni. Kimentem a konyhába, trappoltam még egy darabig, letusoltam és elmentem munkába. Hazafelé azon gondolkoztam, hogy nagyon szép dolog, hogy sokmindenkinek szeretnék örömöt okozni és úgy gondolom, hogy ezt rövidital vásárlás formájában teszem, de az elmúlt államvizsga ünneplési időszakban ezt olyan szintre emeltem, hogy a bankszámlámra tekintve majdnem sírtam. (Elsősorban önsegélyező tevékenységre kell gondolni. A szerző karitatív tevékenységét elsősorban saját rászoruló személye irányában fejti ki. A szerk.) Azonban nem adjuk fel ugye. Kitaláltam, hogyan lehet beosztani azt a maradék 10 Mátyást két hétre. Először is, nem megyünk haza. A vonat drága, a szüleim megértik. Karesz már kevésbé, de egyszer kibírja. Sajnos az életbenmaradás érdekében a cigarettáról lemondtam. Ez már egyébként is aktuális. Fél éve folyamatosan leszokom. A reggelivel és az ebéddel az a nagy szerencse, hogy a cégnél ahol dolgozom ezt meg lehet oldani kajajeggyel, ami még elég sok van. Két hétre tuti elég. A vacsora már cinkebb, de hat után úgysem kell enni.
Ezen kívül Zoltán barátom esti meglepetésbulijához beruháztam egy doboz cigire, vagy 6-7 sörre, egy üveg borra. Zoli egyébként nagyon örült és szerintem is remek mulatságban volt részünk. Ráadásul a helyszínen elfogyasztott viszki, pezsgő valamint egyéb szeszesitalok nem terhelték a kasszát. Nem így a szórakozóhely, ahol egy Mátyást elkértek a belépésért, meg további súlyos pénzeket az italokért, ezért azt kihagytam. Hazafelé Tamással megreggeliztünk a Szerájban. Igazság szerint nem tudom, mit ettem volt benne rizs, meg valami husi, meg saláta, meg üccsi. 1400. A szórakozóhelyen egyébként remek táncolásban volt részünk, valamint testőri feladatokat is el kellett látnunk, mert olyan csodaszépgyönyörűséges lányok jöttek velünk, hogy nem győzték elhessegetni az udvarlókat. Konkrétan Dió, Panda, Annuska valamint Csillu. Szóval másnap felkelve, miután négyig táncoltunk Pankával, Dióval, Csillussal, valamint Annával (ugyanazok, mint az előző mondatban) volt még kb. 5000 Ft-om meg egy óriási fejfájásom. Reggelire valami bogyót ettem. El kellett mennem dolgozni, aminek azért nem örültem azért nagyon. Hazafelé betértem a boltba és bevásároltam a következő rendkívül fontos dolgokat:
-kefír (luxus, de szeretem)
-erőspista (kellett a keddi utolsó igazi vacsorához)
-valami zacskós tészta (szombati ebéd)
-zöldséges aprópecsenye konzerv (vasárnapi ebéd)
-4 kifli
-hagyma (szintén a vacsorához)
-darált hús (szintén a vacsorához)

Ebből a Tamáska által vásárolt kiegészítőkkel bolognai-t készítettünk és elkezdtük megnézni a jó öreg Jack Bauer kalandjait. Aztán abban mondtak nagyon fontos dolgokat.
Mára viszont tényleg fitnesszprogramot írtam elő, valamint írom a kiadásokat.

200 Ft - 4 kifli, rágó

Holnap jelentkezem. Attól azért nem kell félni, hogy éhenhalok. Két-három heti koplalás meg sem kottyanna. Akkora tartalékaim vannak :D