Teljesen természetesen

 2012.01.16. 18:01

nem tudtam elaludni tegnap éjfélig legalább. Olvastam, forgolódtam. Érdekes, hogy egész nap lapátoltam a háznál, este sütöttem, az agyam totális kikapcsolt állapotban leledzett. Amint befejeztem az olvasást és megpróbáltam aludni azonnal átkapcsolt abba az állapotba, amiben csak azon tudok szorongani, hogy mennyire szeretem a családomat és mit csinálok, ha neadj' Isten valami bajuk lesz, meg azon, hogy hogy rohan az idő, a saját múlandóságomon és mindenféle dolgon, aminek a valószínűsége egy a százcsillióhoz. Reggelre verejtékben úszva ébredtem fél hatkor, amikor is megpróbáltam kimászni az ágyból. Ezt leginkább úgy tudnám leírni, mint amikor egy elefántfóka emelgeti a fejét. Bár annyira nem voltam dinamikus. Ezek után írtam egy sms-t a főnökömnek, hogy biza én a mai napot itthon töltöm és visszafeküdtem aludni miután a feleségem lelépett dolgozni. Fél egyig aludtam. Négy hét folyamatos meló után jól esett már, na. Ja, cigi ma nem volt. Király.

Címkék: csak a napom

A bejegyzés trackback címe:

https://mestahh.blog.hu/api/trackback/id/tr293555945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása