nem tudtam elaludni tegnap éjfélig legalább. Olvastam, forgolódtam. Érdekes, hogy egész nap lapátoltam a háznál, este sütöttem, az agyam totális kikapcsolt állapotban leledzett. Amint befejeztem az olvasást és megpróbáltam aludni azonnal átkapcsolt abba az állapotba, amiben csak azon tudok szorongani, hogy mennyire szeretem a családomat és mit csinálok, ha neadj' Isten valami bajuk lesz, meg azon, hogy hogy rohan az idő, a saját múlandóságomon és mindenféle dolgon, aminek a valószínűsége egy a százcsillióhoz. Reggelre verejtékben úszva ébredtem fél hatkor, amikor is megpróbáltam kimászni az ágyból. Ezt leginkább úgy tudnám leírni, mint amikor egy elefántfóka emelgeti a fejét. Bár annyira nem voltam dinamikus. Ezek után írtam egy sms-t a főnökömnek, hogy biza én a mai napot itthon töltöm és visszafeküdtem aludni miután a feleségem lelépett dolgozni. Fél egyig aludtam. Négy hét folyamatos meló után jól esett már, na. Ja, cigi ma nem volt. Király.