Lehet, hogy most csapongani fogok. Tegnap voltam nagybevásárlást intézni ügyesen. Gyakorlatilag a boltban található halból készült termékek nagyrészéből vásároltam. Ha a munkahelyemen minden nap lenne valami megfelelő hús nélküli táplálék és nem kellene kétnaponta rántott sajtot ennem, akkor még sokkal könnyebb lenne ez a nemhúsevés. Bár jelenleg a nemivással küzdök a legjobban. Tekintve, hogy a hűtő minden egyes kinyitásakor rám mosolyog egy üveg Jim Beam. Azért az olyan nagyuras lenne, ha mondjuk minden dolgom végeztével, este 8 felé majd az új albérletben, megfürcsizve lehuppannék egy jó hangalámondásos VHS elé és sok jéggel meginnék egy duplát. Na de ugye ez is eljön majd és akkor már fel leszek készülve lelkileg. Lehet, hogy két duplára is.
Befejeztem tegnap este Herripottyer kalandjait és egy kicsit rossz is. Ugyan voltam olyan disznó, hogy előre utánaolvastam a végkifejletnek, de akkor is, most nem lehet többet belemerülni abba a világba. Bár még lesz két film, azt lehet várni. Meg lehet várni a Hobbitot, ami megintcsak nagyon jó kis mozinak ígérkezik. Kár, hogy nem Peter Jackson rendezi azt is.
Na mondtam, hogy csapongok. Elmentünk ma jegyet venni a színházra, amit nem tudom, hogy említettem -e. De végre kiöltözős, szépen viselkedős, gyönyörű színházas varázslat lesz egy estém márciusban. Ráadásul a Nemzetiben, ahol még sosem voltam és ráadásul a Mester és Margaritát, amit meg imádok. Ma mentünk jegyet venni. Elvileg a Váci utcában kell. Ezt Zsofó találta ki. Odamentem ötre, ott találkoztam Vakond Tomival és arájával. Aztán az utcában össze is mentem lelkileg, mert sok ember és sok bolt van és ugye a legtöbbről azt sem tudom, hogy miféle dolgokat árulnak benne. Aztán kiderült, hogy a jegyvásárlást csak Zsofó gondolta úgy, hogy itt lesz, a jegyeladók nem. Ezen kicsit elszomorodtunk. De milyen szerencse, hogy pont ott volt az utcában a skót lacikonyha meg csomó más gyorsétterem is. Valamint, ami ennél is nagyobb szerencse, hogy az utcában női divatárut árusító boltok is vannak. Tamás legnagyobb örömére volt valami kétbetűs bolt is. Azonban Mesti sem ide, sem pedig enni nem ment. Hanem haza. Hazafelé még sikerült beleszaladnom a zsigeri emberi geciségbe. Felszálltam a 78-as buszra. Előttünk állt még két busz. A sofőr becsukta az ajtót. Kintről egy nénike tipegett oda és elkezdte kopogtatni az ajtót. A sofőr erre megjegyezte, hogy "késő bánat". Aztán miután ilyen bölcsen és szeretetreméltóan megoldotta a kialakult szituációt még álltunk ott vagy fél percet. Közben a néni még nyomogatta az ajtónyitót, meg egyre inkább lett mérges. A pilóta le sem szarta, csak az előtte álló kollégáját bíztatta kedvesen, hogy "indulj már, te fasz!". Aztán elindultunk és hazahozott. Csak azt bánom, hogy miért nem kérdeztem meg tőle, hogy mibe tartott volna kinyitni az ajtót. Bűnösök közt cinkos, aki néma ugye :(
