Ma kifejezetten inkább voltam Márkdárszi, mint DenielKlíver. Bár inkább saját magam voltam és ez jó volt. Hatalmas előnye annak, hogy ha az emberben nem dolgozik egy kisebb nemzetközösséget elpusztítani képes alkoholmennyiség.
Reggel olyan korán keltem, hogy magam is meglepődtem. Az a korai időpont nem is létezik. Egy teljesen más téridőben talán, de a miénkben semmiképp. Ami ennél is meglepőbb volt a reggelben az, hogy hirtelen, minden figyelmeztetés nélkül, szép nap lett. Szép volt az állomás szétrozsdált gólyahídja, a leharcolt épület, szépek voltak a siető emberek. Szép volt, mert hideg volt és friss az idő. Szép, mert minden az én városomhoz tartozik. Ezen gondolkoztam, amikor rájöttem, hogy miért igazán, igazán nagyon szép ez a nap. Nagyon korán kelt és jött már az egyik BARÁTOM.