Mármint a kedves, vörös rák a kis hableány cimű eposzban. Olyan a fejem. Mondom, hogy miért. Pénteken nem nagyon akartunk inni, ezért kimentünk a strandra Tamással. Ott várt már minket a Dió, Panka, Timi összeállitású trió. Persze lehet, hogy nem minket vártak, de ott voltak. Vettünk italokat. Pusztán csak azért, mert meleg volt. Aztán voltunk a vizben is. Aztán még vettünk italokat. Aztán vettünk rövidebb italokat is. Meg még italokat. A vizet már elkerültük. Igaz, én beleugrottam még egy 15 másodpercre. De lehet, hogy eltúlzom az időt. Ezután elmentünk a mamámhoz, aholis véget vetettünk a fitnessznek, mert megettem vagy 3 kemencés lángost. Panka szerint tizenkilencet. Gyors hazamenetel, majd gyors tópartra menés következett, aholis ittunk pár italt. Meg ellátogattunk a kávéházba teázni. Kicsit hangosabban teáztunk, mint kellett volna, azt hiszem. Károly úgy gondolta, hogy a semmiből előkerült gumikesztyű felfújása roppant eszes, valamint rendkivül vicces cselekedet is egyben. De hogy ne csigázzalak titeket tovább, még ezt is tudta fokozni a kis kópé. Valahogy ráerőltettük a fejére, de úgy, hogy kesztyű szára a nyakán csattant. Igy kényelmesen fel tudta fújni orral a kesztyűt. Egész kis panktarajba álltak a kesztyű ujjai. Amikor meg éppen nem fújta akkor csak elsimitotta emósba. Akkor azt hittem, hogy ez normális dolog, pedig nem az. Elmentünk még az ismét majdnem kinyitott Zsigmond borozóba, ahol megittuk a helyszinen tartott zártkörű rendezvény maradék piáit Gergő közreműködésével. Itt Andrissal mi viszkikólát kértünk. Gergő töltött egy pohárba kb. fele-fele arányban mindkettőnknek. Ekkor kezdett el orditani szerelmem, Tamás, hogy neki ne lány adagot csináljon, hanem firfiasat. Kapott egy egészen viszki szinű viszkikólát. Ezt kinálgatta mindenkinek az est hátralevő részében, mert sajnos szerinte nem lett jó az arány. Azért hazafelé megsajnáltam és megittam húzóra.

Másnap remek érzés volt 8 körül kelni, hogy mehetek futballozni. Amúgyis fitnesszkirály vagyok, de a közérzetem hagyott kivannivalót maga után. Összeszedtem Krisztiánó Tomátót és vettünk sört és jött Bandi és Gábor bácsi és elvittek minket a pályára. Ekkor a tizfős csapatból még csak 3 voltunk ébren. Nagy várakozással töltött sörözés indult, mert unatkoztunk, meg mindenki rosszul volt. Egyszer csak megjött Szösző, aki vagy 5-ig duhajkodott valahol. Majd szépen sorban megjött minden csapattag. Az első mérkőzés előtt a dicsőséges Ganxta Bányász SC csapata annyira lerészegedett, hogy pusztán formalitásból játszottunk. Ennek ellenére, ha az első meccs is kétszer 10 perc lett volna, mint a többi és nem kétszer 15, akkor nem kaptunk volna ki kettő nullára. Pedig szorgalmasan romboltam a játékot és az ellenfél támadó játékosait. Mondhatni játékomban nagyobb hangsúlyt kapott a brutalitás, mint a kecsesség. A második meccset hoztuk is és meglepetésre győztünk. Azt hiszem éppen sörözni indultam, amikor az első gólt begyötörte a csapat legkoszosabb disznója, Tamás. Tamás úgy nézett ki, mint aki felszántotta a pályát, pedig csak a pólóján feküdt a meccsek között. A harmadik meccsen, bár győzelemre játszottunk sajnos csak egy döntetlent sikerült elérni. Közben mondani sem kell, hogy faszán leégett mindenki. Miután befejeződött a második rekesz sör elfogyasztása, testületileg kivonultunk a strandra. Van már karszalag is! Itt még brazilfocsiztunk mezitláb (egy törött lábujj és egy szétrúgott sipcsont), szarráégtünk, megittünk vagy 5000 sört és rövidet, majd elindultunk haza, hogy akkor este meg tényleg buli. A csapat legnagyobb része azonban elaludt. Hiába, öregek ezek már. Tamás elaludt a meccs előtt, mint egy nagypapa. Azonban én elmentem Légió koncertre. Elbicegtem, nna. Ott ittam pár italt, amikor kedves meglepetésként megjelent Lacika, Betti és. Na ki? Ki az, akit felkeltettek a diszkrét 20 sör és pár rövid okozta kómából és sikerült elhozni sörözni. Kártékony Karcsi. Papucsban. A koncsertó után még kiültünk egy kicsit csillagokat terelni a stégre. Ez remek volt, csak majdnem elaludtam. Viszont Károly volt olyan kedves lefingani a fejem, aminek örültem. Mondjuk jobb, mint hogy ugyanezen a napon lovacskázás közben tarkón fingotta a Tomit. (forditva történt, mint azt megjegyezték) Ha lett volna erőm megemelni a kezem, akkor lökök rajta egy picit és akkor fejjel előre belebaszódik a tóba. Dehát ez elmaradt. Volt viszont egy idegesitő dolog. Mi az Istennyilát tud folyamatosan üvölteni az az idétlen madár? Nyááá! Nyáááá! Nyáááá! Macskabagoly, vagy mi a tököm.

Ja, Andrásék előtt elütöttek egy cicát. Kijött a szeme. Bandi szerint fel kellett volna tenni egy biciklire. Érted, macskaszem...