Egy ideje már itthon rontom a levegőt, a szombat estémet nem minősíteném, volt mindenféle duhajkodás. Tegnap egész jó napom volt, sőt nagyon jó. Ültem a tóparton, tartottam egy előadást a dolgozóban, ahol szinte minden kérdésre csak a vállam vonogattam, ettem sok finomat, voltam futni, de megfájdult a lábam a betontól, vásároltam kék sajtot és ajvárt, mert anélkül nem tudok élni és úgy egyáltalán jól éreztem magam. Letöltöttem egy csomó hasznos podcastot mindenféle témakörben. Mobilkommunikációs témakörben találtam előadássorozatot is, az eddig nagyon tetszik. Valamit szerettem volna írni, mert tegnap este megint megvilágosodtam, de mostanra elmúlt. Biztos így van rendjén. Ha olyan fene boldog és megvilágosodott lennék, akkor nem tudnék milyen célok felé kepeszteni állandóan. Hisz az élet célja e küzdés maga, ugyebár. Nekem pedig végtelen örömöt okoz egy jól befejezett nap. Aminek a végén filmet nézhetsz, felkészültél a következőre, minden főld bevetve és minden nő rendbe, a fogad megmosva és voltál sportolni is és barátozni is. Egyedül a hangszerkedés marad ki, de igyekszem valahogy azt is bezsúfolni. Olyan mobil kellene, amibe konnyű jegyzetelni, hogy ne vesszenek el azok az ötletek, amik a mondjuk a peronon törnek rám.