Megtanított várni. Megtanított évekig várni. Megtanított, hogyan csinálj olyan dolgokat, amiknek semmi értelme. Vagy látszólag semmi értelme. Megtanított alázatosan viselkedni. Megtanított a tiszteletre. Megtanított az udvariasságra. A lovagiasságra. Megtanított koncentrálni. Megtanított kikapcsolni úgy az agyam, ahogyan semmi más. Megtanította hogyan működik a testem. Megtanított rá, hogy ha akarom, akkor ez a szolga akármit megtesz nekem. Rajtam áll. Megtanított uralni. Megtanított arra, hogyan tűrjem, ha fáj. Megtanított szaladni, rohanni ahogy még soha életemben. Megtanított sírni. Megtanított elveszni, reményt sem látni és vakon hinni abban, amit mondanak. Megtanított bízni. Megtanított elbukni ezerszer és megtanított mindig, mindig felállni.Megtanított elviselni, ha valaki jobb nálam. Ha valaki tényleg jobb nálam. Megtanított fogcsikorgatva küzdeni, ha valaki gyengébb és mégis győz. Mégis vereséget szenvedni. Igazságtalanul. Soha bele nem nyugodni, hogy valaki érdemtelenül tapos el. Nyelni egy nagyot és az arcába nevetni. Megtanított nyerni. Mindig, mindent. Megtanított üvölteni, ordítani. Büszkének lenni. A barátaimat szeretni. Mindent megtenni, amit csak tudsz, hogy a másiknak jó legyen. Megtanított szeretni. Akkor is, ha előtte verekedtünk. Megtanított figyelni a kicsikre. Megtanított önfeláldozni. Megtanított nevetni, igazán. Megtanított igazán élni. Az ÉN sportom ilyen.
Enyém.
2009.10.02. 21:49Címkék: sportolós
A bejegyzés trackback címe:
https://mestahh.blog.hu/api/trackback/id/tr471423923
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.