Napok óta figyelem magam és egyre inkább meglepődöm. Egész héten fél hat fele keltem. A múlt héten is. Minden nap este nyolc felé érek haza, egyre többet kell dolgoznom és elég sok időt töltök tanulással és háromszor megyek vívni egy héten. Per pillanat szegényebb vagyok, mint a templom egere, fogalmam sincs, mit eszek jövő héten. Bár otthon van egy csomó minden, de kicsit unom. Minden nap egyedül fekszem le 10 óra körül, mert nagyon fáradt vagyok. Mosnom, vasalnom kell, bevásárolni és mosogatni. Rendet tenni, hajtogatni, fürdőszobát takarítani utálok. Nincs itthon a barátnőm, nem csajozok, meglehetősen visszafogottnak érzem a heti egyszeri berúgást. Még mindig cigarettázom, igaz, hogy csak hétvégén dohányzom intenzívebben.
Azt hiszem, iszonyatosan boldog vagyok.
