Bár színem fekete
Végűl mindíg Isten útját követtem,
bár színem fekete.
Ezért, ha egyszer elfogadtatom,
úgy leszek az üdvözültek sorában,
mint leeresztett sötét zászló,
becsavart lobogó,
szótlanúl és jelentés nélkűl,
és mindeneknél boldogabban.
A címben foglalt tétel igaz. Mint ahogy az is igaz, hogy a lelkemben egyre kevesebb vihar dúl és egyre kevesebbszer érzem azt, hogy le kell írnom, ha valami fáj, le kell vezetnem valahol, akarom, hogy tudjatok róla. Az ember általában világgá akarja kiabálni a fájdalmát. Én a boldogságot nem merem, mert félek, hogy akkor elillan. Sokat esett mostanában. A sok eső lehangolja az embereket. Én reggel a zuhany alatt állva csak arra tudtam gondolni, hogy fázom. Pedig hol van az én hidegem attól, amilyen fagyba egymást az emberek temetik. Állva fagytak meg fiatalemberek a szibériai gőzölgő mocsaraknál a II. világháború alatt. Nem tudom, miért írják ezt nagybetűvel az angolok. II. World War. Rengeteg volt a giliszta. Láttátok? Akármerre mentem, nem tudtam előrenézni, hogy minél kevesebb szerencsétlent tapossak agyon. Illetve lehetőleg egyet se. Tudom jól, hogy csapongok, de azt hiszem ez fejezi ki legjobban azt, hogy mi minden jár a fejemben. Az elmúlt pár hétben készítettem egy nagy rakás feldolgozást. A hibákat kijavítva közzé is fogom tenni. Semmiféle magamutogatás nincs ebben, elsősorban azért csináltam, hogy tanuljak közben a felvételkészítésről, meg hogy jó legyen kellemes zenére autót vezetni. A legfőbb indokom azonban az volt, hogy ígértem apukámnak zenét. Sajátot most keveset tudok írni, ahhoz szenvedés kell. A jó hír viszont az, hogy egy év várakozás után talán elindult valami a Pilinszky-projekt ügyében. Most éppen összeszerveztem már mindent a felvételekhez, a basszusnál járunk. Idemásolom a versek linkjeit, olvassátok. Azt elfelejtettem mondani, hogy vegyesen lesznek versek. Lesznek Attilától is.
Tilos csillagon Harbach, 1944 Ne félj Magamhoz A hetedik Mint gyermek... Ülni, állni, ülni, halni
Ja, hogy valami földhözragadtabb emlékem is legyen a mai napról. Mostanában elkezdtem felismerni az embereket a villamoson és a tereken. --- CENSORED --- Ezenkívül valaki egész konkrétan befingott a teletömött 49-es villamosra. Nem én voltam, az a tuti.
