A hétvégét csak cimszavakban irom le, mert a sok dolog igazából vasárnap történt. Pénteken voltam rokkhangversenyezni Tatabányán, ami nem lett annyira rossz, mint amennyire gondoltam. Külön köszönet Gerinek, aki elmagyarázta, hogy hogyan kell a gitár nyakát állitani és igy meg tudtam másnap reggel csinálni a Variaxot. Ami az én kis szerelmem ugye. Most ismét nagyon egymásra hangolódtunk a hétvégén. Eltekintve a vasárnaptól, amit mindjárt mesélek. Szombaton egész nap lustálkodtam, meg gitároztam, aztán délután összeszedtem a Tomit és Pankát és kimentünk a Vikihez a Szörfbe. Viki szerint most van párzási időszak. Ezt tőle tudom. Aztán itt nagy autókázások árán (haza, aztán vissza) megint a Szörfben kötöttünk ki. Itt Csabi csinált fejedelmi vacsorát. Itt sajnos meg kellett szegnem a húsevéses böjtöt. Mégiscsak két órát dolgozott vele. Egyébként egész este parlamenti Tomin röhögtünk, aki a kertész. De ezt nem mesélem el, ha nem baj. Meg voltunk koncerten is, ahol egy régi barátom énekelt, akivel most már nem beszélek. A koncert szerintem nagyon jó volt, meg annak a majomnak egyre jobb hangja van és egyre jobban is énekel. Mondjuk attól még nem lesz ember a szememben.
Vasárnap meg pakoltunk. Mert ugye költöztünk. Ezt nem kivánom senkinek. Kokó segitett nekünk és Éva. Kokó reggel még lázas volt, szóval emberfeletti teljesitményét ezúton is köszönjük. Hálából szopunk,nyalunk, gombot varrunk.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a jóbüdöskurvaanyját azoknak a mérnököknek, akik szerint bármiféle emelésre alkalmas rész teljesen felesleges egy mosógépen. De nem baj, mert ahol meg lehet fogni, ott legalább vág, mint az állat. Valamint a kerék is teljesen felesleges, mert igy is túl könnyű szállitani. Ezenkivül a tegnapi nap során kiosztottam még pár halálos itéletet a bútorok tervezői között is. Miért kell egy iróasztalnak 350 kg-ot nyomnia? Miért kell bele mindenféle ólmot önteni? Vagy miért kell timbuktui öreg Ruamakve fából késziteni, aminek a neve is annyit tesz, hogy "Buta Fehér Ember, Ne Csinálj Belőlem Asztalt"? Na mindegy. Felszenvedtünk mindent a negyedikre. Innen egy indokkal vagyok hajlandó költözni a közeljövőben, mégpedig ha lesz saját lakásom. Bár ez a veszély nem fenyeget. De most viccen kivül. Magas végzettséggel, remek fizetéssel is csak kb. 25 év hitelre tudok egy 40 négyzetméteres odút venni. Nem hiszem, hogy ez lenne a normális. Szobám most sem lett. Tamással dobott össze a sors, ami remek, mert Tamás csendben van, tévézni nem szokott, viszont egész éjjel olvas. Még nem tudja, de erről fog leszokni. Ellenkező esetben nem tudok aludni, ami egészen kiállhatatlanná tesz. Tegnap rendeltünk még pizzát, hogy ehessünk valamit. Valami félreértés folytán két óriásit kaptunk, szóval még több, mint a fele megvan, pedig hárman zabáltuk magunkat dudára, valamint én az ajándék somlóit maradékát reggeliztem, annyi maradt. Most pedig, mivel kiderült időközben, hogy a belépőkártyám megvan, ezért már csak az órámat keressük.
Holaórám, dikk?