Egész nap mosolytalan voltam. Persze mosolyogtam és nevettem is és volt, amikor fütyörészve indultam a konyhába teát készíteni. De alapvetően egész nap olyan érzésem volt, hogy valami nagyon nincs rendben. Hogy valami bennem változott meg. Vagy megváltozott valami abban a NAGY ODAKINT-ben, ami minden rajtam kívül és hirtelen nem tudom, hogyan is viszonyuljak hozzá. Lehet, hogy ez egyszerűen csak egy bal lábbal kelés a sok közül. Melegfront is van. Talán az okozza. Mintha bűntudatom lenne. Most persze védekezhetek azzal, hogy nem csináltam semmi rosszat. De akkor is tudom, hogy igen. Legfeljebb nem tegnap. Hanem fél éve. Egy hónapja. Akkor le sem szartam és most jön miatta az a picit meleg kábulás valahol a tüdő tájékán, a tétova tehetetlenség érzése, a kiszáradt száj és a lüktető halánték. Pedig nem is emlékszem, hogy miért kellene ezt éreznem. Lehet az is, hogy nem bűntudat. Csak valahogy rest voltam megtenni valamit. Vagy elfelejtettem valami nagyon fontosat. Valamit mondani. Valakit megsimogatni. Mit felejtettem el? Valami nagyon fontos lehetett és itt van a nyelvem hegyén.
Ki akar jönni az ÉN, hogy mindenkinek elmondhassak mindent mindenkinek... Mindent.
Az előbb letettem a gitárt, most újra fel kell vennem azt hiszem... Beszélni úgysem tudok.