Két indokom is van arra, hogy miért KELL újrakezdenem az alkoholmentes unalmas életemet. Egy: kezelhetetlen részeg baromállat vagyok. Kettő: kezelhetetlen részeg baromállat vagyok. Ja és akkor azt nem is emlitettem, hogy kezelhetetlen részeg baromállat vagyok. Egyébként isteni négy napon vagyok túl. Csütörtökön már úgy vártam a délutánt, mint a karácsonyt, mert elmehettem a könyvesboltba a könyveimért. Arra már rájöttem, hogy ilyen helyre csak úgy szabad bemennem, hogy előre megrendelek mindent, beszaladok, gyorsan átveszem és rohanok fizetni. Most sem voltam elég gyors, mert még a rendelt hat könyv mellé lekaptam egy Vonnegutot a polcról. Ahogy elindultam haza én is beláttam, hogy állandóan az utcán olvasok. Ennek az egyetlen negativ hozadéka az lehet talán, hogy nekimegyek embereknek. Valamint, hogy most csütörtökön is majdnem kivasalt egy busz. De egy jó könyvért lehet, hogy megéri.
Este Tomika el akart vinni inni. Mondtam neki, hogy nem lehet, mert ha iszom akkor rossz vagyok. Ráadásul, ha elkezdem, akkor kb. négy napig nem tudom befejezni. Aztán mégis elmentem, mert érzelmileg megzsaroltak. Jött a nem vagy a barátom szöveg. Szóval ennek a lelki terrornak engedve átmentem csipegetni Pankáékhoz. Itt szabadult el a négynapos bulivonat. Megpróbálom leirni röviden, mert annyi minden történt, hogy juj. Ráadásul a nagy része nem publikus, bár kétségtelenül azok is viccesek.
Csütörtökön karaoke volt, ami közben egy fiú kezdett el vetkőztetni. Tamás megmondta neki, hogy amennyiben még egyszer hozzámér, akkor szétveri a fejét. Mivel Tamás ennyire alfahim, ezért szót is fogadott az úriember. Ezen az éjszakán csak egy lányt akartam feleségül venni, de le sem szarta a fejem. Illetve válaszolt, de azt hiszem nem nyáron lesz a lagzi. Négy körül értünk haza. Sajnos annyira örültünk, hogy mi mennyire vagyunk részegek, hogy felorditottuk az egész nagykörutat. Ezért BankárBandi bevezette az albérletben is a zérótoleranciát. Reggel frissen és fitten ébredtem 10 órakor, ami azért kicsit kései időpont a 9 órási munkakezdést számitva. Beszaladtam hát a munkahelyemre növelni a GDP-t. Meg közben iszonyatosan szégyelltem magam. El is határoztam, hogy pénteken nem iszom. Ezt a tervemet Tamás ki is lőtte azzal, hogy hozott sört a vonatra. A vonaton egy babakocsiknak fenntartott helyen ültünk hárman Pankával. A laukoon szoborcsoport lehet, hogy megfelelőbb leirása lenne. Panka Tamás ölében hentergett, az én lábam Pankán, aki közben a kezemet fogta. Gondolom erkölcsös látvány lehettünk. Tatára érve sokat nem szarakodtunk 5 órakor már a tóparton söröztünk. Előtte vettünk Tominak egy TomiHilfiger vagy milyen szemüveget. Kezdeti témáink valának: erkölcs, politika, morál, vallás, szerelem, romantika, értékek. 7 körül jött meg Karesz, akkor kezdtünk áthajlani az ún. pina témába. Aztán az este további részében ennél is maradtunk. Ez a szó egyébként ebben a bejegyzésben megkerülhetetlen, szóval muszáj leirnom. Többször is. Sok részletet nem tudok az estéről. A lánykérések száma azt hiszem, hogy 5 alatt maradt. Egy lányt szerettem volna elvinni Bécsbe vacsorázni. Sajnos szerintem nem fog eljönni. Tekintve, hogy van barátja. Na nem mintha barát nélkül jönne. Pedig aztán biztos, hogy velemszületett ellenállhatatlan sármomat nagyban javitotta a hektoliter sör és tömény. Kár, mert az a lány egy kis csoda.
Szombaton nem ihattam. Ezen a napon volt apukám meglepetés születésnapi bulija, ami nagyon jól sült el és hihetetlen jól éreztem magam. Ami azért érdekes, mert nem szoktam csujogatni családi rendezvényeken. A vacsora után átvittek Sanyiékhoz, ahol az év legnagyobb kanbulija délután egy óra óta folyt. A Tisztelt Társaság mérnökökből, bankárokból, bölcsészekből és hasonszőrűekből állt. Ez az én érkezésem időpontjában már nem látszott. Ekkora bármilyen kérdésre csak a pina szót tudták válaszolni és összevissza hányt mindenki. Kezelhetetlen. Teljesen irracionális, abszurd groteszk megcsúfolása volt mindannak, ami civilizált. Nagyon tetszett. Szóval Tomival magunkba lapátoltunk egy üveg metaxát, némi fröccsöt és más töményet. A kávéba vonulásunk történelmi pillanata fél 10-kor érkezett el. Az egész úton népdalokat énekeltünk, apróbb változtatással a szövegeken. Mondjuk úgy, hogy minden szót kicseréltünk a pinára. A kávéban nagyobb közönségem volt és nagyobb ováció fogadott, mintha Freddie Mercury életre kelne. Ezt az elismerést az váltotta ki, hogy nem egész 10 perc alatt fel is tudtam menni a lépcsőn. Ittunk Batmant is, amit a helyszinen kreativkodott nekünk Vali. Itt már többen összeestek, mi átmentünk Sanyiékkal a Kokunba. Vagy hova. Itt megismerkedtem pár lánnyal (lánykérés sok, bécsi vacsora igérgetése sok, leendő feleség nulla). Szerencsére mellettem volt Árpi, aki megvédett attól, hogy valami nagyfiú összeverjen, de igy sem tudta megakadályozni, hogy kidobjanak a helyről. Illetve nem is kidobtak, hanem nem engedtek vissza, merthogy én mennyire részeg vagyok. Mondtam is, hogy hrr.
A vasárnapot majd megirom, de egyelőre ez is sok. Káosz. Újrakezdem a böjtöt. Egészen a VEN-ig.
Ja, azt kihagytam, hogy bármi történt, akkor az egyetlen érv, hogy miért csináltad ez volt : Be vóóótam Baszva. Valamint nutellá spinát. Ugye nutellás spenót.
Azt is kihagytam, hogy barmit mondtam, igertem, fogadtam, ajanlottam, bizonygattam, hitegettem az nem er. Nem er a nevem. Valamint szerintem letorlom az msn-t :)
Este Tomika el akart vinni inni. Mondtam neki, hogy nem lehet, mert ha iszom akkor rossz vagyok. Ráadásul, ha elkezdem, akkor kb. négy napig nem tudom befejezni. Aztán mégis elmentem, mert érzelmileg megzsaroltak. Jött a nem vagy a barátom szöveg. Szóval ennek a lelki terrornak engedve átmentem csipegetni Pankáékhoz. Itt szabadult el a négynapos bulivonat. Megpróbálom leirni röviden, mert annyi minden történt, hogy juj. Ráadásul a nagy része nem publikus, bár kétségtelenül azok is viccesek.
Csütörtökön karaoke volt, ami közben egy fiú kezdett el vetkőztetni. Tamás megmondta neki, hogy amennyiben még egyszer hozzámér, akkor szétveri a fejét. Mivel Tamás ennyire alfahim, ezért szót is fogadott az úriember. Ezen az éjszakán csak egy lányt akartam feleségül venni, de le sem szarta a fejem. Illetve válaszolt, de azt hiszem nem nyáron lesz a lagzi. Négy körül értünk haza. Sajnos annyira örültünk, hogy mi mennyire vagyunk részegek, hogy felorditottuk az egész nagykörutat. Ezért BankárBandi bevezette az albérletben is a zérótoleranciát. Reggel frissen és fitten ébredtem 10 órakor, ami azért kicsit kései időpont a 9 órási munkakezdést számitva. Beszaladtam hát a munkahelyemre növelni a GDP-t. Meg közben iszonyatosan szégyelltem magam. El is határoztam, hogy pénteken nem iszom. Ezt a tervemet Tamás ki is lőtte azzal, hogy hozott sört a vonatra. A vonaton egy babakocsiknak fenntartott helyen ültünk hárman Pankával. A laukoon szoborcsoport lehet, hogy megfelelőbb leirása lenne. Panka Tamás ölében hentergett, az én lábam Pankán, aki közben a kezemet fogta. Gondolom erkölcsös látvány lehettünk. Tatára érve sokat nem szarakodtunk 5 órakor már a tóparton söröztünk. Előtte vettünk Tominak egy TomiHilfiger vagy milyen szemüveget. Kezdeti témáink valának: erkölcs, politika, morál, vallás, szerelem, romantika, értékek. 7 körül jött meg Karesz, akkor kezdtünk áthajlani az ún. pina témába. Aztán az este további részében ennél is maradtunk. Ez a szó egyébként ebben a bejegyzésben megkerülhetetlen, szóval muszáj leirnom. Többször is. Sok részletet nem tudok az estéről. A lánykérések száma azt hiszem, hogy 5 alatt maradt. Egy lányt szerettem volna elvinni Bécsbe vacsorázni. Sajnos szerintem nem fog eljönni. Tekintve, hogy van barátja. Na nem mintha barát nélkül jönne. Pedig aztán biztos, hogy velemszületett ellenállhatatlan sármomat nagyban javitotta a hektoliter sör és tömény. Kár, mert az a lány egy kis csoda.
Szombaton nem ihattam. Ezen a napon volt apukám meglepetés születésnapi bulija, ami nagyon jól sült el és hihetetlen jól éreztem magam. Ami azért érdekes, mert nem szoktam csujogatni családi rendezvényeken. A vacsora után átvittek Sanyiékhoz, ahol az év legnagyobb kanbulija délután egy óra óta folyt. A Tisztelt Társaság mérnökökből, bankárokból, bölcsészekből és hasonszőrűekből állt. Ez az én érkezésem időpontjában már nem látszott. Ekkora bármilyen kérdésre csak a pina szót tudták válaszolni és összevissza hányt mindenki. Kezelhetetlen. Teljesen irracionális, abszurd groteszk megcsúfolása volt mindannak, ami civilizált. Nagyon tetszett. Szóval Tomival magunkba lapátoltunk egy üveg metaxát, némi fröccsöt és más töményet. A kávéba vonulásunk történelmi pillanata fél 10-kor érkezett el. Az egész úton népdalokat énekeltünk, apróbb változtatással a szövegeken. Mondjuk úgy, hogy minden szót kicseréltünk a pinára. A kávéban nagyobb közönségem volt és nagyobb ováció fogadott, mintha Freddie Mercury életre kelne. Ezt az elismerést az váltotta ki, hogy nem egész 10 perc alatt fel is tudtam menni a lépcsőn. Ittunk Batmant is, amit a helyszinen kreativkodott nekünk Vali. Itt már többen összeestek, mi átmentünk Sanyiékkal a Kokunba. Vagy hova. Itt megismerkedtem pár lánnyal (lánykérés sok, bécsi vacsora igérgetése sok, leendő feleség nulla). Szerencsére mellettem volt Árpi, aki megvédett attól, hogy valami nagyfiú összeverjen, de igy sem tudta megakadályozni, hogy kidobjanak a helyről. Illetve nem is kidobtak, hanem nem engedtek vissza, merthogy én mennyire részeg vagyok. Mondtam is, hogy hrr.
A vasárnapot majd megirom, de egyelőre ez is sok. Káosz. Újrakezdem a böjtöt. Egészen a VEN-ig.
Ja, azt kihagytam, hogy bármi történt, akkor az egyetlen érv, hogy miért csináltad ez volt : Be vóóótam Baszva. Valamint nutellá spinát. Ugye nutellás spenót.
Azt is kihagytam, hogy barmit mondtam, igertem, fogadtam, ajanlottam, bizonygattam, hitegettem az nem er. Nem er a nevem. Valamint szerintem letorlom az msn-t :)
