Nincs mondanivaló. Egyre hidegebb reggelek. A múltkor már éjjel is fáztam. Egy fogkefe a pohárban. Veszekedtem és kiabáltam, pedig nem is érdemelte meg senki. Elromlott az autóm, eltörött a hátulja. Egy kedves, két méteres ember megszerelte. Vonatszagú a kezem délutánonként. Letöltött filmeket nézek és sajnálom, hogy ma sem mentem el futni. Bűntudatom van, ha eszem és inkább este fél 10-kor nekiállok biciklizni. Szarul is megy. Vettem mikrofont, most várom. Úgy várom a hétvégét. Úgy várnám a hétvégét, de már nem akarom. Azt hittem, értek mindent és kellemes a kilátás a páncélból. Aztán itt van ez a sok miért. Meg annál is több mivanha. Félek egy kicsit. Tőle egy kicsit, magamtól nagyon, a világtól meg még jobban.