Lassan jön

 2010.01.19. 09:46

Összevissza jegyzet következik, mert eléggé csapongok. Ahogy telnek a napok, sok mindent szeretnék megírni, gyakran előfordul, hogy valami nagyon megtetszik és szeretnék róla pár sort firkantani, vagy hogy felhúzom magam valamin és szeretném kiadni a mérgemet. A legközelebbi ilyen emlékem arról szól, hogy tegnap elmentem a gitáromért. Beugrottam Ákoshoz a próbaterem kulcsért és elszáguldottam a próbateremig. Itt egy rendkívül szimpatikus biztonsági őr közölte, hogy baszódjak meg, valamint, hogy mi a pék faszát akarok én bemenni oda este tízkor. Finoman megemlítettem neki, hogy háromnegyed nyolc van, valamint, hogy csak a gitáromért mennék. Erre mondta, hogy mindig ilyenkor kell jönni és hogy a faszomba. Én erre mondtam magamban, hogy szüljél szögesdrótót te paraszt. Nem igazán értettem, hogy mi volt a kínja, amikor az egyetlen dolga az, hogy kinyissa azt a kurva kaput, meg hogy alaposan megnézze a sport2-n a meccseket és szotyizzon. A múlt évben is beszólt. Akkor is a gitárért mentem és az volt a bűnöm, hogy akkor értem oda, amikor előttem már mások szóltak neki, hogy nyissa ki a kaput. TÖBBSZÖR IS! A pofátlan mai fiatalok, nem tisztelik a kort és a tudást. 

Egyébként eddig nagyon jól alakul az évem. Az első hetem nagyon kínkeservesen telt el, de sajnos és hála Istennek a BKV nevű rehabilitációs központ sztrájkolt majdnem egész múlt héten, így én otthonról építettem a gazdaságot. Azért nem olyan nagyon jó dolog ez, mert sokszor kell az embernek kérdezgetnie a többieket és beszélgetni problémákról, amihez telefonálni, e-mailezni vagy valami IM programmal trécselni nem túl kényelmes azért. 

Viszont remekül haladok a nemdohányzom projekttel. Ma tartok a nyolcadik napnál. Az első pár nap nem volt valami könnyű. Nem is mondanám nehéznek, de nagy segítséget jelentett, hogy nem kellett kimozdulnom és el tudtam foglalni magam. Szépen lassan eltűnt a köhögésem és a közérzetem is egyre jobb. Arról nem is beszélve, hogy a dohányzás okozta bűntudatot és szégyent felváltotta valami hihetetlen öröm és felszabadult magabiztosság. Azért annyira még nem vagyok ám kemény, de minél jobban halad az idő, annál kevesebbet gondolok rá. Valamint annál jobban örülök, hogy nem bagózok. Kimostam a kabátomat is. Ugyan egy hét alatt rárakódik a fehér csuklójára az ún. bkv-mocsok, de majd kimosom megint. Legalább nincs hamutál-szaga. Az meg még jobb, hogy sem a kezemnek, sem a pofámnak nincs olyan illata, mint egy VIII. kerületi rosszabb kricsminek.

A dohányzásról való leszokás magával hozta azonban a rémületet is. Ugyanis mindenki azzal riogatott, hogy meg fogok hízni. Bár amennyit én az ünnepek alatt híztam, annál többet szerintem nem fogok pusztán attól, hogy leszokom. Különben is, az ünnepek előtt abbahagytam a mozgást, most meg kezdem újra. Szombaton voltam kocogni. Felöltöztem, mp3-lejátszó, kesztyű, sapka, melegítő. Kivezettem hihetetlen nagy bátorsággal a Cseke-tóhoz. Kipattantam a kocsiból, aztán usgyi. Legalábbis ezt gondoltam. A kétszázadik méter körül arra lettem figyelmes, hogy már nem az orromon veszem a levegőt és hogy a levegő nem igazán van fagypont felett, így a tüdőgyuszi esélye nő, a térdem teherbírása a karácsonyi szeretet, valamint egy növendékbálnával megegyező súlyom miatt csökken és egyébként is az összes izületem ordítva tiltakozott az embertelen bánásmód miatt. Azonban kőszívű vagyok, mint egy afrikai diktátor és csak végigkínlódtam a távot, de azt az egyet elhatároztam, hogy amíg

a, nincs jóidő

b, a súlyom nem kúszik vissza az értelmezési tartományába

c, nem melegítek be

addig nem futok többet. Megyek apához bicózni. A squasht kibírja a lábam. Hú, már nagyon várom, LengyelBandit meg kell gyaláznom ma. Februártól kocsival járok fel, talán nyerek másfél órát naponta. Csütörtökön meg megyek nyaralni Pannal. Wellnessz. Bár kis szerelmem már azt kérdezte, hogy milyen piát viszünk. Remélem nem az lesz, hogy odamegyünk csütörtök este és vasárnap reggel kelek fel egy halott thai masszőrlány mellett másfél zacskó kokainnal. 

A vége csak vicc volt ám, mert a mamám rákapott az internetre és most tuti okoztam neki másfél óra sápítozásra valót. Nyugi mami, rendes fiú vagyok és szeretlek ám nagyon. Papának meg mondd meg, hogy őt is nagyon. Nagyon! 

Ja és ne nézz sok pornót, mert akkor elfogy a letöltés!

www.youtube.com/watch

Címkék: öröm napi zene leszokas csak a napom sportolós

A bejegyzés trackback címe:

https://mestahh.blog.hu/api/trackback/id/tr191684060

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása