Mint tudjuk a pont meghatározás szerint kiterjedés nélküli test. Mostanában egyre többet gondolkozom azon, hogy milyen elképesztően kis pont is vagyok én a világmindenségben. Sajnos azonban a többi ilyen elképesztően kis ponthoz képest az én kiterjedésem egyre csak nő, így úgy gondoltam, hogy holnaptól gatyába rázom a porhüvelyemet. Szeretném minden kis barátomat megkérni rá, hogy mellőzzük a "mekkora a tokád" és a "de egy hízó vagy" kezdetű biztatásokat a sportos életmódomhoz. Mivel úgy néz ki, hogy a cigarettáról sikerült leszoknom, ezért most rászokom a sportra. Nem egyszerű egyébként, mert enni nagyon jó, sportolni elkezdeni szar, az ember ideje meg nagyon kevés. Ráadásul meg kell tanulnom nagyon jól gitározni, mert pár sebességjavító sörtől képességeim nagyjából tíz százaléka felett rendelkezem és ez elég kevés.
Egyébként valahol olvastam, hogy az, hogy ha nincs értelme az életnek, az még nem bizonyítéka annak, hogy van Isten. Isten biztosan van. Érzem. Remélem. És ha Stephen Hawking szerint vége lesz a világnak és már nagyon régen semmi nyoma nem lesz annak, hogy ma én miket tettem és egyedül a JóIsten fog rá emlékezni, akkor is marad valami ebből a világból, ott az időn túl. A tavasz. Azt az Isten helyében megtartanám a világvége utánra. Jókat tudna levegőzni, amíg sétál Lévi Mátéval és Woland mesterrel vitázva.
