Olyan nagy élményben volt részem, hogy muszáj leírnom. Részt vettem egy bajoroszági túrán. Szervezett, buszos utazáson. Sosem hittem volna magamról, hogy valaha elmegyek egy ilyenre, annyira idegenkedtem attól, hogy negyven emberhez alkalmazkodjak, birkaként kövessek egy idegenvezetőt, hogy azt nézzem meg és annyi ideig, amit valaki más mutat. Pedig mennyire jó volt így. Saját magamtól az első nap söröztem volna düddőre magam Salzburgban és másnap el sem jutottam volna a Sasfészekig. Pedig azt kihagyni nagy hiba lett volna. Egyetlen épület maradt meg épségben, 1945 áprilisában porrá bombázta a szövetséges légierő az egészet. Majd 1952-ben elhordták még a romokat is, hogy emléke se maradjon azoknak a házaknak és utaknak, ahol Dolfi sétálgatott, meg simogatta a nagyszőrű németjuhászokat. Érthető, bár érdekes lett volna látni azt is. Az egyetlen épen maradt ház is pont elég érdekes. Van benne egy kandalló, ami a Duce ajándéka, megnéztük a liftet, ami 124 méter magasra repít fel a hegy gyomrában nagyjából negyven másodperc alatt (ugyanezt használta az előbb említett osztrák festő is). Bohrmann találta ki az egész helyet és Dolfi ezt kapta ajándékba a születésnapjára. Furcsa érzés volt azért megtekinteni ennek a hadibaromnak az ajándékát. A kilátás leírhatatlan. Meseszép. Az a teljesítmény, hogy egy ilyen komplexumot felépítettek oda, szintén lenyűgöző. Egy bamba angolszász területről érkezett néger kisgyerekkel találkozni a Sasfészekben pedig egyenesen meghökkentő. Főleg, hogy ironikus módon mégis az ő pénzéből is virágzik Bajorország, illete a turizmus.
II. Lajos kastélyait pedig tényleg nem lehet elmesélni. Ezt mindenkinek meg kell nézni egyszer. Csak képzeld el. Ott áll a Herren inselen lévő palotájában - amiben a versailles-i tükörterem mintájára épült és annál nagyobb termet építtetett - áll a magányos, különc király, csak neki világít 2300 gyertya és a fejében Wágner zenéjére lovagolnak a germán mitológia hősei. Beszippant. Aki valaha életében kardozott, játszotta azt, hogy ő a jó lovag, aki szeretett volna egyszer is a középkorban élni, akinek tetszett Cervantes meséje, az talán egy picit meg tudja érinteni ezt a szomorú királyt. Magáról azt mondta:
Örök rejtély maradok önmagam és mások számára.
1886. június 13-án találták meg a vízbefulladt, akkor már őrültnek nyilvánított, 130 kilósra hízott király holttestét a Starnberger tóban, mindössze egyméteres vízben. Mellette orvosa holtteste. Azóta sem derült ki, öngyilkosság, baleset, vagy gyilkosság történt.
Álmodj szépeket, Tündérkirály!
