Május másodikára Karesz kigyógyult a vérhasból, szóval el tudtunk menni Komáromba koncertezni. A koncert nem is volt rossz, a hangositás, valamint a szervezők kedvessége nem hagyott kivannivalót maga után. Mivel Komárom nagyon közel van, ezért kis halálmetál testvériségünk nem is nagyon tudott berúgni a koncert kezdetéig. Tamás igen, de ő el is tévedett egy olyan útvonalon, ahol egyszer kellett volna balra fordulnia a parknál (nehezen észlelhető objektum), majd utána jobbra. Támás elment a park mellett. Aztán megjött, de mérges is volt Zsófirá Rékárá, meg részág is volt. Aztán zenéltünk, aztán töményeztünk. Párterapeuta is voltam. Láttam egy veszekedő párocskát, odamentem nagy bölcsességgel és nettó háromésfél köbLagziLajosnyi szeretettel a szivemben és megmondtam, hogy most mit kell tenniük. Tudniillik, hazamennek, vesznek egy üveg bort, vagy kettőt. Aztán dugnak orrvérzésig. A csávó megértően bólogatott, majd közölte, hogy az illető hölgy a huga. Hát szorri. A pultosok már a második kör után betanulták a mozdulatokat, hogy ha kaktuszt mutatunk, akkor mit is kell tenni. Tequila. Karesz vérhasa annyira elmúlt, hogy bedobott 10-12  alacsonyat. Dárdát. Tüskét.
Éjfél felé próbáltak hazaindulni a barátaim, de nem sikerült Kareszt a kisbusz közelébe terelni, valahogy mindig visszaszökött a pulthoz. Aztán mikor sikerült sarokbaszoritani és rácsukni a kisbusz ajtaját, kimászott a másik oldalon és rohanás a pult felé. Hazafelé az úton Makovics "rákitláuncser" Ákos a felezőővonalon hassal lefelé feküdött és üvöltött, hogy ez volt az álma. Közben az autók persze jöttek. Otthon Kareszka kiesett a buszból. Persze ezeket nekem csak mesélték, mert ott maradtam italozni. Tamás el is aludt a csocsóasztalnál. Nyálfolyatás satöbbi. Egyszer csak felpattant, félretaszigált mindenkit, behajitott egy ott talált ötvenest és elkezdett őrülten játszani. Egyedül. Azt hiszem nyert. Az ötvenes gazdája nem örült.
Volt még karate, sörösdoboz futball (ebben lealáztak), lánykérés többször, majdnem verekedés, kocsmából kidobás. Valamint, hogy a világ legaranyabb szivű, irgalmas szamaritánusa, Árpi, hazavitt minket. A kocsiban azt hiszem üvöltöttünk is. Ja, meg még a koncerten lekurváztuk két barátunkat. Állitólag. Volt is két és fél órás magyarázkodás. Mit tehetek én arról, hogy ZanaZoli miféle szövegeket ir és Karesz pont azt a számot küldi nekik, amiben az a betét van? :D

Szombaton már ÁrvaGabónál voltam egész éjjel, ahol megszántak és aludhattam is, valamint megnéztünk egy csomó mindent, meg szerintem az utóbbi idők legkirályabb bulija volt. Megtanultam, hogy van olyan, hogy Kádár János szépségverseny és a másik nem jut eszembe, de ha eszembe jut leirom. Húú, pedig az viccesebb. Egyébként ez kopirájt Dudi. Vasárnap autóztam, virágokat vettem, tóparton ültem, virágokat vittem, autóztam és aludtam. Este meg alusz. Ki akar nekem átutalni a VEN-re 250 000 Ft-ot? Picit mulatnék.