Voltunk pénteken zenélni a Megőrült édesanyád nevű szórakozóhelyen, Budapesten. Már az odavezető út igen kalandos volt, olyan helyeken ment át a villamos, ahol az egy főre eső öngyilkosok száma legalább három és négy-ötszáz jó magyar Forintért lakást valamint nagyjából négy rabszolgát lehet venni. A helyet földrajzilag a halál fasza, a világvége, valamint Pesterzsébet határolja. A szórakozóhely egyébként nagyon jó volt, csak borzalmasan hangos, meg nagyon drága. A nem túlságosan központi fekvés okozhatta még azt is, hogy csak néhány borzalmasan elvetemült barát érkezett megtekinteni minket. A koncert nekem tetszett, attól függetlenül, hogy Ákos nagyjából a harmadik számnál baszta be a lábdobbőrt, ami miatt most a Kornélkül zenekar szemében sarokban állunk szerintem. Az est két eseménye egy terror- és egy rablótámadás volt. Mindkettőt egy eszköz követte el ellenem. Először is a színpad mögötti részen megtámadott a női vécé. Mivel azt hittem, hogy a férfi mosdó foglalt és nő amúgysem volt hátul, ezért bementem a női illemhelyre. Itt egy olyan fajansz fogadott, ami mellett több gomb volt, mint Májköl legendás autójában, lehúzó viszont egy sem. Dolgom végeztével nézelődtem egy darabig, majd megnyomtam a start gombot. A kagyló hátsó részéből kiemelkedett egy ujjnyi vastag fém cső és elhanyagolható mennyiségű vizet csorgatott a használt hűtővízre. Gondoltam erélyesebben lépek fel a gombbal szemben. A cső még jobban kiemelkedett és hihetetlen erővel pofánspriccelt. Azt sem tudtam merre meneküljek. Ijedtemben nem találtam a kilincset, ordítottam, majd mikor már tiszta víz volt a pofám, a pólóm, a gatyám és úgy ánblokk az egész fejem, üvöltve kiestem a vécéből. Ekkor már a plafonról is folyott a víz. Felmértem a helyzetet és a stop gomb megnyomásával deaktiváltam az elkanászodott cyberbudit.
A másik sztori nem ilyen veszélyes. A zenekari kisbusz ellopta az övtáskám. Nagyjából háromnegyed órát hőbörögtem a kávéház előtt, hogy nincs meg az övtáskám, pedig abban volt minden iratom és abban volt a pénztárcám, amiből sört vettem. Persze utólag kiderült, hogy valaki meghívott és a táska a kocsiban maradt. Kexnek innen is köszönöm, hogy éjjel hajlandó volt felkelni és megnézni, hogy megnyugodjon a kis lelkem.
